|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Arcod két kezem közé fogom
szemed csillaga rám ragyog
H |
|
Betakart mindent, puha gyapjútakaró.
Ráhullt a házakra, kertekre, s a rétre,
H |
|
Körbenézek tengeribõl semmi
Rájövök én hatvan éves, álom volt más semmi!
H |
|
A legtöbb könnyet akkor szokták ejteni,
ha valakit úgy szeretnek, mégis el kell feledni.
H |
|
Hagyom, hogy sodorjon
költészeted,
H |
|
voltál nekem
magamnak teremtettelek
H |
|
A leroskadt nap hátamögé húzódok
és a lassú csendben elalszok..
H |
|
 H
napsugár melengeti szívemet,
érzem meglelem a szerelmet,
|
|
Nincsen hangom,
nincsenek szavak,
C |
|
Elhagytál, ahelyett hogy szerettél volna.
Nem értelek.
C |
|
Riad a kisfiú, kiált anyjának,
De a mélybe húzzák nádak-láncával.
C
|
|
Ott lebeg feletted,
Lesi minden lélegzeted
C |
|
A kietlen mezõn az egyetlen gyönyörû virág
C |
|
Közülük egy én vagyok
mit tipornak a lábnyomok.
C |
|
 T
Híres ember, kicsit léha,
Az asszonya féltékeny, |
|
 T
Mondd,miért van ha felkel
a nap,lelkem tüze porrá
hamvad,s miért tûnik el
minden,mi valaha szép volt? |
|
 T
Élet és halál új körtáncba kezd,
Fölöttünk kék ég, de tûzvihar lent.
|
|
 T
Csak képek...de gyönyörû emlékek
A múltból figyelnek a régben éltek. |
|
 T
Egy holt lélek szeretõje vagyok én,
Dideregve bújok hozzá a Hold jegén. |
|
 T
Az élet valódiságából
egy csipetnyi a tiéd |
|
 T
Te talán azt mondod: õ szép
S más azt mondja rá: csúnya. |
|
 Z
Erre is emlékszem, szerettem ezt a lányt, s magamra vállaltam minden tettét |
|
 Z
Felcsillanó szememben ragyog már a fényed,
Ölellek és csókollak önfeledten téged,
|
|
 Z
Szavam fogy, mint lélegzetem.
Fogyóban vagy te is, miként a fény
|
|
 Z
Arcod a hóba, patak jegébe
merítsd meg, tisztulva nézz
a halak szemébe
|
|
|
|
Ma 2026. május 07. csütörtök,
Gizella napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
