|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
>"Nyugtot lel a remény, s múlóság fölött,
de óh, én csak holtak úrnõje vagyok!
C
|
|
Csak annyit kérek, hogy láthassalak,
S nem azt, hogy karjaimba zárhassalak!
C |
|
 I
keltsd életre a kiszáradt sziket,
sarjadjon élet ott és új világ, |
|
 I
Miért van az, hogy a világ zavar?
Miért van az, hogy a gondolat felkavar? |
|
 I
Lebegnék már Nyugalom Tengerében, |
|
 I
Megbántam minden rosszat,
De ez az élet még jót hozhat.
|
|
 I
Te jössz hozzám szótlan, mégis várlak
Kezed fognám, lassan lépést tartanék. |
|
 telehold van,
s én nem látom fényes arcát. |
|
 I
Láttál e már valaha, az égen hullócsillagot,
mely bevilágítja éjjel az egész égboltot ? |
|
 I
Ennél nagyobb dicséret kell e ?
Dagadhat ninden férfi melle, |
|
 T
Minden estén karjába zár a csend.
Átölel, körülfon, és nem enged el.
|
|
 T
A csend fészkét
zilálja szét szívem...
|
|
 T
Repülnék hozzájuk én is gondolatban,
Érzem a tavaszt egyre jobban, s jobban |
|
 T
Nem kell, hogy levetkõzz
Ruhád alatt Te is meztelen vagy
|
|
 T
Ne kívánd, hogy a nap a te oldaladra forduljon át,
Hogy a pillangók csak a te virágaidra szálljanak rá,
|
|
 T
Miért van az,hogy sír a lélek,
S a zenére hullanak fájó könnyek?
|
|
 T
Együtt lélegzõ
csókok
ölelések, |
|
 T
Lángra kaphat a bágyadt szikra,
A könnycsepp vágytól hullik porba
|
|
 T
Már látom a szivárványt.
Kék sávját legtisztábban. |
|
 T
Szembõl ömlik alá a sebes víz-zuhatag,
Mely alant csak megszelídült hegyi patak,
|
|
 T
Ajkam nem oly éles, mint merész tollam,
Mi bátran rója azt, amit gondolok;
|
|
Munka is kellene, ám de jó kemény,
sovány testben a lét ne gondolkozzon,
C |
|
A fiókot kihúzom, zseblámpám elõveszem,
Bebújok a takaró alá, halkan lélegzem.
C |
|
A nõt, az egyetlent, a nagy Õt
Szeretném köszönteni e sorokban,
C |
|
 undefined
Tán elhullok én is vele,
egy komor éjjelen,
C |
|
|
|
Ma 2025. július 09. szerda,
Lukrécia napja van.
Holnap Amália napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
.... és sikeres holnapot:munkában,sorsba
