|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Ha már a fénylõ könnycsepp legördül,
A holló a korhadt fa ágára perdül.
C |
|
Szemeim elõtt az idõ jéggé dermedt
szívdobbanáskor jégcsapok csilingelnek
C |
|
Idegenként aludtam melletted.
Mindhiába ölelt át éjjel két kezed...
C |
|
 T
Világ?
Ma vért
zihál,
|
|
 H
Ízletes vörösbor, íz, nem holmi lõre,
Vöröslõ az alkony, míg véres reggele!
|
|
 H
Olyan érzés, melyre mindenki vágyik,
kiver tõle a víz, de sose fázik.
A szerelemrõl szól az egész életünk,
varázslat, melyet soha el nem felejtünk.
|
|
 H
Végtelen élem homoklétem,
megbújok kristálypatakokban,
õszi kósza vihar hajigál,
õserõm izzik a sötétben,
|
|
 H
Olyan, ami nem volt soha még
Szebb mindennél, szebb, mint ami szép
Oly jó lenne veled lenni mindezért. |
|
 H
Bezárt ajtók háta mögött történik most minden
Emberek közt mondva legyen, miért válunk mi el?
-Mert szerelmünk most rügyét hervasztja más rózsa,
Táncolásod át jár más illatozóra. |
|
 H
Megszakadt a szívem...,
mázsás teher nyomja...de
majd egyszer, a menyben,
boldog leszek újra....
|
|
 H
Én vagyok a márvány, fiolában hálás méreg,
És én vagyok a baldahin min halok,
Én vagyok a koporsómra hulló porszem! |
|
 H
Csak a sírod az ami megmaradt,
Egy sötét dombon a fák alatt.
Senki se keres most már téged,
És ki tudja hogy hol jársz éppen.
|
|
 H
Húsz évedet és egész éltedet,
bársonyos, illatos tested adod!
Mézelõ méhek gyûjtik a csókod,
virágos kertek õrzik alakod.
|
|
 D
Mikor a Goldika
sétál az erdõben,
körülötte a fák
|
|
 D
Lekapart éjszaka szemhéjad ,
Lelked kitárt kör - ablak...
|
|
 D
Hol vagytok, vidám és puha képzetek?
Nincsenek itt, csak szürke keresztek.
|
|
 D
Ki vagy Te,hogy Téged nézlek,sose magamat,
Ki vagy Te,hogy nélküled az életet sem akarom,
Ki vagy Te,hogy nem gyõz le se könny,se akarat,
|
|
 D
Szeretem én Õt,ez nem kérdés,
S szerelmünk egyáltalán nem színlelés!
|
|
 D
Nem élek, mert nem vagy velem
Mit tessz pár kilométer, ha
Ha az fáj, hogy nem látlak
|
|
 D
Mit tegyek, hogy a régi érzést visszahozzam?
Mit kell tennem?
|
|
 D
Nap egy ecsettel,
Festi be az ég alját vörösre |
|
 D
A tánc, mely korlátaimat felszabadította,
a végtelenbe nyúló szabadságomat megadta. |
|
 D
Itt maradt a fájdalom
De odaát, kigyúltak a fények.
|
|
A keresztet vonszolta,
meghalt miértünk rajta,
C |
|
így ágyamon fekszem hasztalan
s szívem minduntalan fázik
C |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 24. csütörtök,
Gellért napja van.
Holnap Eufrozina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
