|
Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|

Cafatjaim rostokra hullnak
Széttépem minden szavam.
H |
|

Itt vagyok, egyedül..
valami meghalt legbelül..
C |
|

Fönn a hegyen
az Isten
kezét nyújtja,
C |
|

Hát mit kaphatok én meg?
A nagy semmit mi a távoli messzeségbe réved?
C |
|

Szemed szemembe néz, és mosoly csillog arcodon,
C |
|

Minden holdvirágos éjszakán,
Könnycseppekkel arcod oldalán,
C
|
|

Láttad már úgy a hajnalt,
Amikkor a kertek alatt
a hold leszaladt?
C |
|

...Te nyújtod felém a kezed,
S eléred az én kezem.
C |
|

Közeleg a nap,
Mikor a pap összead,
C |
|

Bolyongva a vízben, hová iszap húz
Napsugár csillan, s kacsint a víztükör, -
C |
|

Elsüllyedek lassan az idõ végtelenjében,
Kínok közt heverek, s érzéketlen lényem.
C |
|
I
Álmok, érintések, vágy, tüzescsókok ami kell,
Tõled, mert a szívemet te varázsoltad el.
|
|
I
Õ az, ki szelíden rám néz,
Aztán a szemembe nevet, |
|
I
|
|
I
Édes hazám csak érted élek,
Mert elveiddel egyetértek, |
|
I
Úgy várok mint Jézus, a bûnõs megfáradt lelket,
És egy jó barátra találok benned... |
|
T
A csend hangját is hallani lehet,
A tiszta gondolat a szívhez így jut el.
|
|
T
Édes Gyöngyöm, hé danadom,
Csillag csillan ajkaidon.
|
|
T
Kertem rózsafája Te vagy édes párom
S annak két hajtása kettõ szép leányom.
|
|
T
A gátak, az árnyak,
Magasra nõnek
a sirató felhõk
az égbõl köszönnek
|
|
T
Otthonodból egy aprócska szelet |
|

Elsõben fehér volt a rózsa
Ártatlan fehér a szirma.
H |
|
T
Te vagy az a nõ, kivel bárhova elszöknék,
kivel leélném életem, kivel minden nap ébrednék.
|
|
T
Zakatol a vonat,siet valahova
Én ülök némán és azt nézem,
Hogy mily gyönyörû a kép
|
|
T
Most mint víztõl gömbölyûre
Csiszolt kavics,
Puha, selymes és hamis |
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd, Edit napja van. Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|