|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 T
A fájdalom mardossa a szíved,
|
|
Elengedtük.
Elment örökre
V |
|
Veled minden olyan áttetsz?nek, légiesnek t?nik,
mint virágszirom lebegése könny? nyári zápor után.
V |
|
Hisz két ember csak akkor boldog,
Ha szívük egymásért dobog.
H
|
|
Elmúlik a gond is majd felettem
Lelkem végre megnyugovást talál.
H |
|
A portréd, mi h?en ?rzi másodat,
Igaz, hideg kép, mi díszít otthont;
H |
|
Az égen monoton vonulnak a fekete felh?k,
mint a katonák, kiknek a harc ideje eljött.
H |
|
Olykor viharvert,sárgult lapokon,
holt könyvek szaggatott kötésén,
H |
|
Talán csak én várom a percet,hogy azt mondd:
SZERETLEK ANGYALOM.
H
|
|
Kártyavárként omlik össze éltem,
Nincs munkám nincs kenyerem.
H |
|
Csend,óceán,
robajlón alábukó,
H |
|
S talán a célt elérem,
Hol napjaim nélküled kell élnem.
H |
|
Valakit éppen elásnak,
vagy vége van a világnak?
H |
|
 T
Utoljára búcsúzom el.
Nincs tovább. Vége van
|
|
 T
Nem akarom elszalasztani
ahogy mosolyogsz miközben alszol
|
|
 T
Vártam ezt a pillanatot,
hogy fogdd meg a kezem
|
|
 V
Ha van valaki akit igazán szeretünk emlékezünk rá.
Én a szívemben örzöm szeretett Nagyapám mosolyát,szeme sugárzó fényét, |
|
 V
Hajtsd le a fejed ember
nem lehetsz most büszke |
|
 V
Ballada volt
E rég történet
Emberek haltak
És születtek újjá |
|
 V
Tükörszobában állok.
Mindenhol emlékképeket látok. |
|
 V
Csak azért kellett pont ? neked,
Mert zavart hogy én boldog lehetek. |
|
 V
Az éjszakák hosszúak.
néma sóhaj forgolódás
oly messze vagy
|
|
 V
Ami volt csak a látszat,
édes-keser? káprázat |
|
 T
Hiába hívlak, hiába írok, nincs felelet... |
|
 T
Nem hiszek
igaz szavakban |
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
