|
Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
T
Így bezártan, szabad-madár,
Kinek torkára fagyott az éneke!
|
|
T
Mindig csak búcsúzunk
Hamiskásan szólnak a rímek
|
|
T
Téli estéken,
Kandalló melegében |
|
T
Végleg elvesztettelek. Bár sosem
Voltál az enyém. |
|
T
Csöndben a sötétben ülök egyedül, |
|
T
Volt egy virág: hervadozó |
|

Ne légy olyan mint mások,
Ne tégy olyat mint rablások, lopások.
H |
|

Szemeid káprázása elvarázsolt engem
önz? kérés jóllehet hogy ragyogj nekem még egyet
H |
|

az állatoknak meleget,
a világnak békét csomagolt.
V
|
|

Oly szép volna, ha el tudnám hinni,
Azt, hogy én is tudok végre boldog lenni!
V |
|

S iszom az irodalmat.
Párlatát az igaz szónak,
V |
|

Mint véremb?l a gyermek,
úgy fakadnak lelkemb?l a versek,
V |
|

..........végén
a föld marad
V |
|

Hidd el, így helyes. Légy boldog, édes!
Vele vagy mással, s vigyázz a szívedre.
H |
|

Szeret? szívem átadom.
Kevésbé fáj már a dalom.
H |
|

Hazudott az álom, mint mosolyod
Azon a színes fotókon.
H |
|

Némán üvölt a gyáva,
nyugodt élet a vágya.
H |
|

piszkos, mocskos, fekete lé,
talán már felidézned is nehéz korábbi énjét,
H |
|

Ez a h?ség, szeretet és szerelem jele,
összekötjük életünk vele.
H |
|

csitulj, táncoló gyertyaláng,
sírj velem, bús feny?faág!
V |
|

éjjel nyílik a
kárhozat virága,
H |
|

És új úton új felé indulok,
Felh?k közt derengnek csillagok,
H |
|
T
Dobognak a szív-dobok,
mint mikor csak a szív dobog
|
|
T
El?ször azt hittem mindez csak álom
|
|
T
Fejfa tövén lobban a fény
|
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd, Edit napja van. Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|