|
Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Minden oly csöndes, hallgatag,
Mint haldokló körében,
Csak egy-egy hosszú sóhaj száll
S terül el a vidéken. |
|
M
Ekkor láttam szemeidben
Apró kis könnycseppet,meg
Megszerettél ott Te engem
Édes csillagszemű feleségem |
|
M
Lassan, halkan tovaszállt a vágy,
Mint egy szegény, beteg lepke.
Azóta is üresen vár az ágy,
Helyed kihűlt, a por belepte. |
|
M
Tárd ki szíved, még remélj!
Bút, boldogságra cserélj! |
|
V
Virrad az élet temploma
napórát rajzol lent a fa,
még hűvös leplek vonzanak,
s arannyá izzik fent a nap, |
|
V
Csillagok az égen,
a tengerek felett,
távolodva égnek
a múló, hideg lelkek.
|
|
V
Maradj meg szikrának, mit a csillagszóró ad,
fénysugár-nyalábnak, mely szívedből kiárad!
Biztosan megtalálod, azt a kedves embert,
akivel az életed, összekötve lehet. |
|
V
Zsebében mindig egy anekdota.
Életfilozófus, nagy koponya.
Nyugtató szavai bizalmat hoznak;
Ott segít, ahol még csalódnak. |
|
M
Tavasz hozza a telet,a hideget,
A nyár is,már elfelejti a meleget
Őszről meg aztán,nem beszélve
Össze vissza időt hamar feledve |
|
M
Itt élnünk és halnunk is kell!
Érdemes légy… az élettel!
A mi zászlónk: piros, fehér és zöld!
Magyarnak lenni az érzés: fennkölt! |
|
M
Egy napsütéses őszi délután
kinn az erdőben egyedül voltam,
bokáig az avarban taposva
ott az életről elgondolkodtam. |
|
V
Holle anyó párnát rázott téli hajnalon,
hópehellyel terítve a tájat gazdagon.
Készült minden földi ember e napon,
gyertyalángnál öröm daluk visszhangzott. |
|
V
Nem felejtem el soha azt a reggelt,
Mikor kényszerböl búcsúznunk kellett.
Mikor félve kerestem tekintetedet,amit
Takartál mert könnyes volt szemed... |
|
V
Már régen elindultak a fehér tavakból
a csillag alakú hattyúk régi repülése
az északi ég tükrén,
volt mikor ott mind megpihentek. |
|
V
Egy csupasz kukac
éhezett és fázott,
menedéket keresett,
hol találhat. |
|
M
Mindent, mindent tudhattok rólam!
Nagy bűneim ólmos sötétjét...
Átkos életem hogy hajol
a sors korbácsa alatt kétrét... |
|
Sz
Októberi szél süvített az
udvaron.
Bekergetett a konyhába,
|
|
M
Emlékezem a sok szépre jóra
Sok-sok bolondos pillanatra !
Emlékezem könnyekre,sírásra
A meg nem valósult álmokra ! |
|
M
S körben ülve dús azáliák alatt
Hajnaltáj és alkonyat között,
Hogy ették ott egymást ama zord vadak,
Míg a nap, az ausztrál sütött. |
|
M
mennyei lakomád
mit naponta
elfogyasztok
ad erőt nekem |
|
M
Ha délutános vagyok, szökjek, mint a katona?
Álmodozok, milyen lehet a háromszor nyolc óra...
Be vagyok csapva, melósnak nem jár háromszor nyolc óra... |
|
V
Elhomályosította szemét
a könny.
Öntözte a száraz
sírhantokat, a hervadó
virágokat, |
|
V
Öröm számomra a
barátságod. Tartson soká!
Alkossunk sikerrel! |
|
M
Csoda még, ha maradhatok, csoda lesz, ha mehetek,
Legalább nem kell már vinni, földi nehéz terheket.
Nem tudom, érdemeltem-e, ilyen kemény életet?
De Kegyelem és a Csoda, biztosan megsegített! |
|
M
Amit Te ezek szerint tudsz, az már maga a csoda,
Te vagy a POÉTAKIRÁLYNŐ cím várományosa!
Én itt a messzi alvégen, mától örülök, hogy szóba állsz velem!
Megleptél rendesen, ezen túl a barátságodért esedezem. |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 25. hétfő, Lajos, Patrícia napja van. Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|