|
Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
M
Hosszú nyár után beköszöntött az ősz,
hirtelen jött és nem időz,ez a legszebb
ideje az elmúlásnak,sárguló falevelek
búcsút intenek a nyárnak... |
|
M
Földet lépéssel nem méregetjük,
Tépni virágát amúgy se kell,
De a csizmánkkal lökjük, tereljük
Tőlünk el, tőlünk el. |
|
M
Szeretjük őket, a szívünkben is élnek…
Szeressük öket és semmitől nem félnek. |
|
V
Mikor a szerelem tombol, féled a lányt;
lélegzetvételnyi szünet - nélküle
egyenesen árulás! Virágodat
csokornak képzeled, aki szépségével |
|
V
Tombol a Tavasz, éget a nap,
Sok gyenge ember, új erőt kap.
|
|
V
Ha
Szeret,
Nem ismer
Gátat, határt. |
|
M
hihetetlen az ereje,
ajzott merev nyaka, feje,
s rá se ránt a rázkódásra,
edzett, erős koponyája, |
|
M
Már
Bíbor
Alkonyat
Simogatja
Horizont hátát. |
|
M
Mifelénk még szépen akad mókus,
mert mindegyik tudja, hogy mi a jó.
Ugyanis a megmaradt kertekben
bőven akad számukra is dió. |
|
M
Az utolsó szerelem Csinszkához köti,
elfogadja az ifjú lány rajongását,
menedék, társ a háború poklában, |
|
V
Én azonban szeretem a nőket, nekem mindennap egy nőnap,
Kín lenne nélkülük a perc, vagy akár üresen tengő hónap…
Én mindennap és minden percben, szeretettel gondolok rátok,
Úgy kelletek… szeretettel a leánykörben elmondhatjátok. |
|
V
Van amikor egy betű
csak egy mélyebb lélegzés,
van amikor egy szó
csak egy halk sóhajba merülés,
|
|
V
Rózsaszínt fojtogató lila estén,
Megláttam életem szerelmét...
Ki tollat adott kezembe,hogy
Leírjam mit éreztem akkor este. |
|
V
Egyre többen vannak, akik már csak voltak,
Akik életükben, vidámságról szóltak.
Egyszer csak elmentek, mi meg sajnálkozunk,
Vagy éppen siratjuk, szenvedéses valónk.
|
|
V
Kint szürke,nyomott fény dereng
De itt bent körül ölel a puha csend
Kedvetlenül ébredek kezed keresem
Meleg,puha máris szorítja ujjaimat |
|
V
Május haván Afrikából
ideröpteti a mámor,
óvatos, vad, de nyugtalan,
színe dísze madárarany, |
|
M
Tiszteld és becsüld Őt,
Lásd meg benne a Nőt,
Ha: kedvesed, anyád,
Húgod vagy nagyanyád! |
|
M
Minden éjjel csak téged látnom,
ez legyen most minden álmom,
Megtaláljam, halkan, s titkon,
a szerelmed egy virág szirmon, |
|
M
Sem az ég, sem a föld nem tölti be szívem,
Elégek? Megfagyok? nem tudom magam sem.
Nem tudom, nem tudom, csak ez egyet érzem
Napom immár lehunyt, miért nincs hát végem, |
|
V
Lehullott egy falevél,
az eső megrozsdásította,
simán leereszkedett,
mint mindennap a Nap,
|
|
M
Örömmel nyugtázta,hogy kijött jól tette
Bár igen szikrázott a táj körülötte.
Ám szemének mi oly kedves mind meglelte
Makk dió,mogyoró etetőkbe téve. |
|
M
Csíkot sosem égre húzott,
füves pusztán él a túzok,
megismerni ezer közül,
egész alacsonyan röpül, |
|
M
S míg egyedül ballagok,
madárfüttyöt hallgatok,
Szép vagy erdő énekem,
érted szól az énekem. |
|
M
Átutazóban vagyunk itt e földön,
vágyom, hogy a kopár táj ruhát öltsön.
Bontson bimbót, lobbanjon csábos színbe,
méh zsongjon, s zengjen a rigó szelíden. |
|
M
Köszöntelek, mosolyos tavasz,
ugye, felkeresel még engem,
hisz még annyi sok szépet rejtek
bizakodó, szegény szívemben. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 23. szerda, Tekla napja van. Holnap Gellért napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|