|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
Esetlen fajankók, engem hogy ráztatok
mikor lelkem ott a vakságban állt:
Soha sem féltem jobban, úgy lármáztatok
--S az álmom, az édes álmom elszállt!
|
|
 Sz
Dagadnak a vitorlák hajómon,
Ahol szépséges kincsemet tartom.
Őrült morajjal zúg a tenger,...
Hullámai métereket emel le,fel.
|
|
 M
Gyönyörű selyemruhában
hajolnak kecsesen jobbra-balra
soha nem alszanak,
mindig ébren vannak |
|
 M
Önbizalmam, mint a Napnak,
mit a felhők eltakarnak.
Fénysugarai a lelkem,
felhők fedik beteg testem. |
|
 M
Valaha majdnem befödte a som,
és szép nevét itt őrizi a nyom,
míg kilövellt a vulkán tüzeként,
hat balatoni hegy testvéreként, |
|
 M
Lyukas szívemet foltozd be, kérlek,
Sebeimre édes szeretetet kérek.
Csókkal hintsd be szomjazó ajkam,
Fülembe súgd szerelmed halkan! |
|
 M
Szeműnk is könnyezik
Az élvezettől, örömben.
Folytatás azonnal! |
|
 M
Talán az,amely simogat,
vagy könnyeket fakaszt,
boldog nevetést csal elő
öröm árad belőle |
|
 M
Amivel egy felnőtt tette foglalkozik,
Azzal egy gyermeké sohasem:
Nem tépelődik azon – azon nyomban s folyton –,
Hogy a lelkekben károkat tegyen. |
|
 M
A patak honnan jön és mit rejt
a hordalék, amit visz magával,-
tudod-e? |
|
 M
Hihetetlen voltál, és álomvilág lett,
s a kegyetlen valóság, gondolt egy merészet:
hogy utoljára, még - egyszer, megdobbantja szíved! |
|
 M
Kószálni az erdőn – öröm,
Az se baj, ha szél cibálja
Fák ágait, s levélözön
Tarkán zizeg, hull alája. |
|
 M
Ahogy álltam ott a föveny lepte
parton, a néma csoda átölelt.
Békés volt, nyugodt és oly idilli,
karjával hívott magához, közel. |
|
 V
Ha útra kelsz, ne köszönj el végleg,
Adj reményt, a holnap ébredőknek,
Szemedben fény, lelkedben dallam,
Legyél a fénysugár, balzsam e dalban. |
|
 V
Uram várj, elhamarkodottan
ne ítélj - amíg lehet
bízni engedd, arca mosolyát
ne szomorítsd! |
|
 V
Egymás életét összekötve,
Sok időt töltöttünk megélve
Jót és néha békét félretéve
Meg tanulva örömben élni |
|
 V
Megöregszik a szerelem,
de karonfogva jár velem,
nem követtünk el semmi bűnt,
csak régtől egy padon ülünk, |
|
 V
Érezted, fájt neki...
Bizalmat már nem ismeri,
Rég fájtál így neki. |
|
 V
Ha te levest nem kaptál,
védekezelsz-e akkor?
Mert az egész országot
fel kell fordítanod ahhoz, hogy
te is egy levest kapjál. |
|
 M
Álmot látok – lakomban
Koporsóban fekszem,
S jöttek vámpírok sokan
Búcsúztatni engem. |
|
 M
Fiatal del nők,középkorú szalmaözvegyek,
Ártatlan tekintetükböl a sóvárgás leple ébredez.
Karakán legények,kihúzva magukat díszelegnek,
Tekintetük megakad,mikor egy szép nőre néznek. |
|
 M
Kietlen föld, kopár, és kegyetlen,
meghalni áldás itt, élni meg szerettem.
Most is élek úgy, hogy boldogan lehetne,
ha kietlen sivárság,a lelkedben, nem lenne! |
|
 M
tömegben szem elől tévessze.
Nem, nem akar lemaradni a
Mester sikeréről: |
|
 M
Már pirkad a hajnal
Csak a repülők csíkja töri meg
Vörösen kél fel a nap, kacajjal
Ma újra enyém a főszerep, átmenetileg |
|
 M
Csend van: szerelem,
Szemed fényét szeretem,
Szívedbe írom csendem, velem. |
|
|
|
Ma 2025. május 24. szombat,
Eszter, Eliza napja van.
Holnap Orbán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
