|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 V
Beszélget a sok levél,
Míg pörögve földet ér,
Oly jó volt ott fenn a fán,
Üde zöld-szín nyoszolyán. |
|
 Sz
Csodáltam a tenger vad haragját,
Szerelmem nyugtató pillantását.
Távoli hajók vitorlát bontva -
Szél röpítette, habokat hordta.
|
|
 Sz
Húztam magammal a bánatot,
Mint ökör az ekét, mikor szántott,
De ágaim lágyan; törzsem körött
A földön, nem karcolt, csak söpört.
|
|
 Sz
Atyám, oly nagyon hová siet...?
Jöjjön, meggyónom bűneimet!
Nem akar a férjem...
|
|
 Sz
Egy cseppben a tenger, simogat, megver,
Nagy utat jár be, nap sugarán fel,
Majd lehullva éltet,
Útja soha nem ér véget.
|
|
 M
Naiv hitem ára
testem pusztulása,
fájdalmak, szenvedés,
halál óhajtása. |
|
 M
Havas táj, vagy meleg, vagy egyik sem csak tavasz,
hamar megtanultam, hogy te még nem itt tartasz.
Megmaradsz a fénynek, átjár minden lélek,
gondolatok szálltak, jöttek megérzések.... |
|
 M
Képeiben az ősz olyan, mint a múló szerelem,
nyárias homlokán a legendás időkből felsejlik
egy festett szent lány, mit az ismeretlenség alkotott, |
|
 M
Egyik sem számít a végre,
Mi lesz a következmény?
Pedig gondolható lenne,
Nem lesz egy főnyeremény! |
|
 M
Szorongok, ám mégse félek,
fájdalmat őriz egy ép seb,
s kímélhet holtig a sorsom,
ösztönöm akkor se téved. |
|
 Sz
Fénytelen nappalok...
Álmodni jó... hiú remény?
Nappal szeretetben szegény.
|
|
 M
A szavait nem próbálom összeilleszteni - félek,
hogy átalakítanám gondolatokká és a gondolatot vággyá,
mert bolondosan lázadók a saját szavak kimenetele,
egyfajta alárendeltség... én ilyen vagyok, csak hívlak. |
|
 M
Mit hoz majd a holnap félve kérdem,
Rőt levelek lassan földet érnek,
Napsugár még hint rájuk világot,
Nézem, érzem, én sem vagyok távol. |
|
 M
Sárgulnak, fonnyadnak a levelek.
Mezők s rétek tarka ruhát öltenek,
Friss ugarok felett verebek repdesnek,
Apró bogarakat röptükben szedegetnek. |
|
 M
A legénynek ez nem volt új csak félt,hogy
a fejét veszti,ha a király megtudja, az ő
lányát egy senkiházi istálló fiú csábította |
|
 Sz
Érdekből, még a
Gonoszt is átöleljük.
Szakmaiatlan.
|
|
 Sz
Egy régi sparhelt, rajta gőzölgő lábos,
most elégedett a sárga napvirágos,
hisz valami fő... kuncog a fedő, kacag
elégedetten. Illan, szökik az illat,
|
|
 Sz
Jártában, keltében, fáradva
az iránytű már az ősz kapujára mutat,
de a lombok között sárguló
egy-egy levél,
|
|
 V
Várunk, ki tudja meddig, és kire,
és keressük, és már tudjuk, hogy kit.
Csak el ne vesszünk abban a magányban,
melyet a keresés lankaszt, a várakozás szít. |
|
 V
Az Alvilág fejedelme
meghívót küldött nevemre.
Szép ruhába öltöztettek,
krematóriumba vittek. |
|
 V
Férfiak, férfiak...
Ígérnek szép palotát...
Majd... asszony fogd a kapát!
Szeretnek bennünket! |
|
 Sz
Az ész hatalma nagy,
De a szívé nagyobb:
Az ész tanácsa jó,
De a szív sugalma jobb!
|
|
 Sz
Minap még sárga rózsát
Vett nékem egy legény,
Ma, jaj, a koporsóját
Be azzal hintem én.
|
|
 Sz
A Napfény is szipogott velem együtt,
majd ráült a felhőre s hirtelen eltűnt.
A zöld berek levetkezett mindenütt,
s szépséges színkavalkádban elszenderült.
|
|
 Sz
Hűvös az éj,
Már őszre jár,
Avar pihen
Az út porán.
|
|
|
|
Ma 2025. május 24. szombat,
Eszter, Eliza napja van.
Holnap Orbán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
