|
Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Sárgulnak, fonnyadnak a levelek.
Mezők s rétek tarka ruhát öltenek,
Friss ugarok felett verebek repdesnek,
Apró bogarakat röptükben szedegetnek. |
|
M
A legénynek ez nem volt új csak félt,hogy
a fejét veszti,ha a király megtudja, az ő
lányát egy senkiházi istálló fiú csábította |
|
Sz
Érdekből, még a
Gonoszt is átöleljük.
Szakmaiatlan.
|
|
Sz
Egy régi sparhelt, rajta gőzölgő lábos,
most elégedett a sárga napvirágos,
hisz valami fő... kuncog a fedő, kacag
elégedetten. Illan, szökik az illat,
|
|
Sz
Jártában, keltében, fáradva
az iránytű már az ősz kapujára mutat,
de a lombok között sárguló
egy-egy levél,
|
|
V
Várunk, ki tudja meddig, és kire,
és keressük, és már tudjuk, hogy kit.
Csak el ne vesszünk abban a magányban,
melyet a keresés lankaszt, a várakozás szít. |
|
V
Az Alvilág fejedelme
meghívót küldött nevemre.
Szép ruhába öltöztettek,
krematóriumba vittek. |
|
V
Férfiak, férfiak...
Ígérnek szép palotát...
Majd... asszony fogd a kapát!
Szeretnek bennünket! |
|
Sz
Az ész hatalma nagy,
De a szívé nagyobb:
Az ész tanácsa jó,
De a szív sugalma jobb!
|
|
Sz
Minap még sárga rózsát
Vett nékem egy legény,
Ma, jaj, a koporsóját
Be azzal hintem én.
|
|
Sz
A Napfény is szipogott velem együtt,
majd ráült a felhőre s hirtelen eltűnt.
A zöld berek levetkezett mindenütt,
s szépséges színkavalkádban elszenderült.
|
|
Sz
Hűvös az éj,
Már őszre jár,
Avar pihen
Az út porán.
|
|
Sz
Százéves fa ága
orgona virága
Édesanyám álma
kisfia világa
|
|
Sz
Ó, Te „vén” szerelem!
Veled telt, szívem, lelkem,
Örökre maradj velem!
|
|
Sz
Ha érted a bolygók,a csillagok jelét,
Tudnod kell,hogy az élet itt nem öröklét
Hajszoltad magadat egy életen át,hogy
Más élvezze gyümölcsöd aromáját.....
|
|
Sz
Elszaporodott a Gonosz,
Ó, én édes Istenem!
Hogy tudnám elhárítani?
Segíts Uram én nekem!
|
|
Sz
új ecsettel kenem
olcsó vásznamra fel,
de ez már másik nap,
nem tegnapra felel.
|
|
Sz
Ha tudnátok, hogy mennyi van,
és jó ember, nem sok!
Szív nélkül kidobják a világba
sorsukra hagyva és annyi.
|
|
Sz
Sivatagban aludtam egy éjjel,
dombok között, sok-ronda tevével.
Szállodában, négyágyas szobában,
de egyedül voltam a vasággyal.
|
|
V
Hatalmas akácfámon gerlepár lakik,
reggelenként tudják, mit kell turbékolni.
Amikor üres a kamra és messze a nyugdíj,
azt turbékolják: szegénység, szegénység. |
|
Sz
Ha rátalálnak, őrült erő robban
párzás előtt a hím gímszarvasokban,
egy titokzatos vágy a szerelemben,
nem hasonlít az íze semmihez sem,
|
|
Sz
Az esték már hűvösebbek,
A tücskök még ciripelnek,
Zenéjük kellem fülemnek,
A nyárra emlékeztetnek.
|
|
M
Régi emlékek,
Hajdani történetek,
Formalinban eltettek,
Elővenni, régies, gyönyörű élmények. |
|
V
Naplemente: szép.
Szavakban festőiség.
Tömör a gyönyör.
Bíborszínű égalja, |
|
M
Mint elmentett mosoly a napsugarából,
egy lassan terjedő, festett naplemente,
mely érzékeny, gyöngül a simogatástól,
de elragadó tájba, ízekbe rejtve. |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 24. vasárnap, Bertalan napja van. Holnap Lajos, Patrícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|