|
Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Sz
Anyák napján reggel, elnézem a harmatcsillogást a virágon,
Apró fénysugár villan, levélsarjasztó, kerti diófaágon…
Csendben meditálok a közös, elmúlt, múltunk béli utazáson.
|
|
V
Itt az idő, mikor az indákon a kialvó est,
tömjénhez hasonlóan rezeg, s körülhízeleg minden virágot...
Most kész repülni az illat és a hang,
szomorú keringő a hervadás varázsa, s legyőz.
|
|
Sz
Virágot vittem anyámnak sírjára
megemlékezvén anyák napjára.
Rémlett bennem a fájó gondolat,
mennyi idő telt mióta nem láttalak.
|
|
Sz
Az én drága Anyám,
hófehér ruhában,
fehér virágok közt,
fent van már a Mennyországban.
|
|
Sz
Édesanyám, milyen meseszép ez a szó
Kedvességedre emlékezetet adó.
Nézésedben volt a szemeid mosolygása
Még minden este ezzel merülők álomba.
|
|
Sz
Vártalak, de nem jöttél
Pedig szépeket ígértél
Látod szomorúvá tettél
|
|
V
Kis Mamóka tipeg-topog,
Minden bokornál meginog,
Leteszi a kis sámliját,
Ülve, hangtalanul kiált. |
|
V
Hallod a kutak, hogy zúgnak,
's a tücsök, hogy ciripel?
Figyeld csak, a csend is hallgat,
's boldog, kit álma visz el. |
|
M
Néma csend száll a légben,
Nem mozdul a néni már régen.
Lelke száll a kies messzeségben,
az örök élet gyönyörűségében, |
|
M
Temetőbe megyek virággal kezemben,
Sok éve ily`az anyák napi ünnepem.
Könnyek áztatják egész nap a szemem,
Mert nincs már anyám, ki engem szeressen. |
|
M
Mikor lesz egy dalból sláger
sokan kérdezik ezt már régen,
és mi tesz egy dalt slágerré
csak ez jár egy szerző eszében. |
|
M
Zúg a szél, ijesztő, fekete dörgés,
bodzavirágot tép orkán-ölelés.
Az este nyomasztó, s nem hoz nyugalmat,
hajnalban sem zeng madárcsicsergés. |
|
M
égi társ kinek nap a fénye
távoli de kézzelfogható
hajnalban kaplak lencsevégre
leestél tetőről házakról |
|
M
Hova lett deli termeted,
púpos hátad, vézna lábad,
bottal billegve bicegsz, |
|
M
Virággal jöttem,
A hálám érzésével.
Mélyen átélem… |
|
M
Néha azért be- be nézek,
kedves óvodás társak,
óvó nénik, dadus nénik,
most indulok vidáman! |
|
M
Kis falu temploma, szürke falak,
tövében csatorna-patak szalad.
Vasrácsok védik az ablakokat,
fáradtan zötyög egy tehervonat. |
|
M
Nyolcvanhármat betöltöttem,
Sok eredményt, elkönyveltem!
A színpadon még tombolok,
Lehet, látnak egy bohócot? |
|
M
Üldögélek egymagamban,
az én hibám, tudom,
rosszul választottam. |
|
M
Tavasz kell, hogy megigézzen
sok szépségben
s bőségben, |
|
M
Mégis,
gondolatban
mindig velem lehetsz.
Szükségem van rád! |
|
V
Ott vagyok, hol furcsa, parányi hajnalon,
könnycseppektől ázva is, megőrzöd a dalom,
Hallgatom, hogy mindig, mélyen ver a szíved,
és álmodban is megtalálod, ki veled van és szeret. |
|
V
Nyúlnak az árnyak,
szürke penészt rakva a fényre.
Rásző leplet az éj takarónak az égre
Múlnak a percek, álmatag órák |
|
V
Az út futott előttem,
sorsom árnyékát követtem.
Ha sötét lett, megpihentem.
Álom helyett álmodoztam, |
|
M
Megszülettünk, de mivé leszünk?
Teszünk vagy sem, van-e sok eszünk?
Netán, léten kívüliek lehetünk?
Valami nem tetszik, s odább mehetünk? |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 18. hétfő, Ilona napja van. Holnap Huba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|