|
Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Sz
A holdtalan, vaksötét éjszaka, ráterül mindenre,
A nesztelen, zizzenéstelen csend lett a lételeme.
Hirtelen, messze ugatni kezdett egy rekedtes kutya,
És fogott! Mérges, könyörtelen hangja szerint, nem mulya.
|
|
Sz
Enyhe szellő simogat,
Szívben ajtót nyitogat.
Szeretetet, szerelmet
Tavasz szívembe ültet.
|
|
Sz
Hallom, azt az egyetlen, parányi szíved,
hogy még ver, és itt vagy, és semmi baj sincs veled.
Mert hajnal kél és csillag, és minden olyan szép,
mint rózsák illata közt, tündököl a rét.
|
|
Sz
Kint a temetőben
Deres csendességben
Egyedül árván állok
|
|
Sz
a jegyért sokat fizetünk
ahogy illik, a 'meccset'
a természet
játssza le helyettünk
|
|
Sz
Bocsáss meg istenem,
már nem tudom mit cselekszem,
a végzet szánt erre engem.
|
|
Sz
Kinek akarunk mi az életben,
mindig imponálni?
Kinek akarjuk megmutatni,
hogy minket érdemes szeretni?
|
|
Sz
Az álom játszott csak velem,
mindenhol kerestelek,
már régen látogattál meg,
álmunkban szerelmesen.
|
|
Sz
lehet egy szál lap, tépett irka,
a fénybe mártom ceruzámat,
és firkálok, míg szívem bírja.
|
|
Sz
Gond nélkül feküdni, álomba merülni, lenne ésszerűbb,
Semmit tenni, mindent elfeledni, lenne a legegyszerűbb,
Gond nélkül feküdni, álomba merülni, lenne ésszerűbb.
|
|
Sz
Cseresznyefámon két virág,
Mosolyogva köszönt rám,
Megérkeztem, tavaszt hoztam,
Napsugár is bólint rá!
|
|
Sz
Hull a hó lágyan
Csend belsejében
Nagy fehérségben
Öröm a szívemben
|
|
Sz
Te vagy a fa és
én a levél
itt van az ősz már
cibál a szél
|
|
Sz
Elszaladt már az élet
Magunkra maradva
Egymásnak vagyunk
Vigyázzuk egymást
|
|
Sz
Játssz, mert élvezem,
Kis rezgésed észleltem,
Ritmusunkat fékeztem…
|
|
Sz
Könnyes arcod őrzöm, mint a fény,
létben is csak érzés, s szép remény!
Szíved könnyed lelkét hordja szét,
és bánatodat úzi el az éj.
|
|
Sz
Úgy, mint még tegnap, ma is forrásvíz folyik az agyagra,
de ma áfonyaoltárok rogynak le fürtökben a vízparton,
és a gesztenyefák rávetik ékességeiket, drágaságaikat
a kegyből kiesett templomokra.
|
|
Sz
A remény
lepkeként lebeg felettünk
a csalóka remény,
nem száll le soha,
|
|
Sz
Az idő útján ütemesen visszhangzik patájuk,
megtelik a Föld a szökött félistenekkel,
bár egyszer-egyszer a holdas éjben,
mikor minden egyes esőcsepp csillog,
|
|
Sz
Mondd, mit érlel annak a sorsa?
Ezt kérdezte egykor
József Attila.
Költői kérdés - a választ is megadta maga.
|
|
Sz
Zöld lepke, mint hulló levél,
Melyet tovább legyint a szél,
Nem száll, virágot lepni meg,
Csak lenn, az út porán libeg.
|
|
Sz
Már jégcsap sor, nem zenél az ágon,
Nincs már ereszen és sehol máson.
Pocsolyákban, már hullámzik a víz.
Nem veri vissza ég-kékjét, nem kvíz.
|
|
M
Aki megkapja, a napi szeretetet,
Annak hangulata, harmonikus lehet,
Szemüvege tiszta, boldogan néz széjjel,
Nagy gondok nem gyötrik, szép az álma éjjel! |
|
Sz
Szép biztató szavak, simogatók
Szívből jövők, igazak, bátorítók
Megértők, lágyak megbocsátók
Csak adni akarók,sosem bántók
|
|
Sz
Itt a tavasz, nem hagyom magam,
a már kissé őszülő hajam
aranysárga színűre festem,
s a napot féltékennyé teszem.
|
|
|
|
Ma 2025. június 22. vasárnap, Paulina napja van. Holnap Zoltán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|