|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Egy pillanat. Ennyi volt.
Az idő elment mellettünk.
Egy pillanat, ennyin múlt,
S már együtt többé nem nevettünk. |
|
 M
Ősz leleménye vagy, szerelem…
Fekete tócsák tükrére írt
Megannyi verssort széllel, ha bírt,
S hulló levéllel útfeleken. |
|
 H
Kevés a bevétel,
sok a kiadás,
eladósodás,
kilakoltatás, |
|
 H
Nem, egyáltalán nem tévedsz,
révedhetsz múltba, bárhova,
ez egy körülmetélt haza,
mindig közel a végzethez.
|
|
 V
Ahogy ültem ott kint a padon elmerengve,
kicsit megborzongtam, mert jött a szél sisteregve.
Ekkor a fénylő Nap gyengéden rám mosolygott,
átölelt, majd megcsókolt és féltőn megsimított.
|
|
 M
Vágymámoros, tüzelő tested kívánom,
Forró csókjaid imádom, beteljesülésünkre úgy vágyom. |
|
 M
Legyen nő, vagy szegény férfi,
Jaj! Ha szerelem, eléri!
Nem csak egy, de többszörös, Jaj,
Nem kölcsönös? Legnagyobb baj! |
|
 M
Keveset lehettem kisfiad,
bár oly jó lett volna !
Simogatni drága arcodat,
letörölni könnyeidet ! |
|
 M
Ott kint pihent a tenger,
cirógatta a lágy Napsugár,
átölelte sok pálma,
égig érő, meseszép, sudár. |
|
 H
Falu népe ezt már nem tűrte,
Gazsit hatalmas zsákba gyűrte.
Mentősök elvitték,
Tébolydába tették.
|
|
 M
Gondoltam jó, hogy újra hívlak,
Vársz, csiripelték a sok varjak.
Jó lenne az ágyban,
Régi megszokásban... |
|
 M
Habár Pekingből rossz időt jeleznek,
Tambovban itt most jó rágyújtani.
Egy gyárból írunk levelet Önöknek,
Kalandor eszmék kedvelői – mi! |
|
 M
Sokáig néztél,egyszercsak,
könny csillant a szemedbe.
mint gyémánt tükröződött,
magamat láttam benne.... |
|
 M
A páva hím díszes tolla
kápráztató, mutogatja.
Pávatánc a mutatványa,
sok ember is megcsodálja. |
|
 M
és végül a messziből hírt hozó Angyal
újból felgyújtja vidáman... derűsen
azokat a halvány visszaverődéseket.... azokat a halott fényeket. |
|
 M
Ég a tűz, parázslik benne a szén,
akár a feltámadt halott remény.
Ugyanígy parázslott apám szeme,
miközben ölelt a meleg keze. |
|
 M
Még súg a tölgy bölcselmeket,
közben peregnek a levelek.
Lassan ködöt lehel a táj
szomorúan búcsúzik a nyár. |
|
 M
Fölszedtem táskáját,
Nem jóindulatát.
Pofonvágott és ment amarra. |
|
 Sz
Az életben sok út lehet,
De három csak, mi fő;
Ha lábad honról kiteszed,
Légy körültekintő!
|
|
 V
Két viharvert lélek,
a nagy ködben eltévedtek.
Majdnem elvesztek míg végre
egymásra leltek |
|
 V
Látod cica éppen olyan
vörös a te kabátod,
mint az enyém - jó kis bunda -
ezért lettünk barátok! |
|
 M
Nyári melegben,
Izzadva lebegtem,
Árnyékba, mért nem mentem? |
|
 M
Elmúlott a szerelem is,
elmúlt drága életed is,
de ott ragyogsz fényesen
a nagy csillagos égen. |
|
 M
Roskatag fonálból sző jövendőt a pók a sarokban,
Ez az, mi maradt, nem tartja sokra,
Hogy erősödik a szál vagy sem,
Azt az idő regéli el majd neki szerintem. |
|
 M
Na, de ott is, zsúfolt minden,
Doboz-gyárat nyithatnék!
Papír-hegyre sámlit tettem,
Hát, most válogathatnék. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 24. csütörtök,
Gellért napja van.
Holnap Eufrozina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
