|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 H
Még süt a nap, még érzem melegét, a rozsdás levelek még fent vannak a fák ágain.
Már halványuló színekben, de zöld a fű, még integetnek a virágok a réten.
Még szól a madárdal, csak távolibb, és halkabb.
GONDOLATOK |
|
 Sz
Körülvette őket a tömör sötétség és az agyukat elborította a tompaság.
Zefur is mindent elkövetett, hogy éber maradjon de mind untalanul előrebukott a feje, ilyenkor rémülten észbe kapott, attól rettegve, nehogy már a fényben ébredjen fel.
novella sorozat befejező rész |
|
 Sz
A nappal felénél járhattak amikor Zefur és mágusa a két munkásukkal meg Moroval a szigetőrök vezetőjével elérték a partot. A bárka árbocai messziről magasodtak a kikötő sziklái fölé.
novella sorozat 2/3 |
|
 H
A katedrális legfelső lépcsőjén ült a főkapu tövében és koldult. Kövér volt, ápolatlan, enyhén részeg. Rossz fekete kalapját markolva vastag ujjaival a látogatók orra alatt hadonászott, rekedt hangján valami szenténekfélét énekelt, lekeverve népszerű operett részletekkel.
Elbeszélés. |
|
 Sz
A völgyben meghúzódó kis falu, festői látványt nyújtott a sűrű rengetegben, ami lefolyt a környező hegyekről.
A falu végén, a kis patak mögött lévő öreg temetőt nem igazán látogatta senki, a pusmogások szerint, szürkületkor megnyílnak a sírok, és ködszerű alakok szivárogtak ki a hantokból.
|
|
 V
Zefur nem is tudta már megmondani, mikor is indultak el hajójukkal, akár hogy is törte a fejét, semmi támpontot nem tudott felidézni magában, amihez az indulást köthette volna.
Élelmük volt elég tartalékban, hiszen unaloműzésként halászgattak ...
novella 3 részes |
|
 Sz
A sárkány, kopott, pikkelyes testével úgy hasalt a barlangja bejáratában, mint egy lepukkadt dizőz. Csukott szemekkel, éktelen hamisan énekelgetett egy régi- blőd dalt, amit még gyerekkorában, az erdei tündérektől tanult.
mese |
|
 Sz
Szombat volt, késő délután. A bejárat melletti óriás fenyőfa alatt kiástam egy pár örökzöld kék virágú meténget és kiültettem az utcai kertembe. Egyszer csak a fenyőről nagy szárnycsapásokkal alászállt egy gyönyörű, türkizkék-fehéres papagáj, ...
Egy szomorú és igaz történet a Kék Madárról. |
|
 H
Jó érzés volt amikor kést szorítotál a nyakamhoz.Így legalább éreztem hogy vannak érzelmeid.Az a pillanat mindent megváltoztatott.Egyé vált a mindenség bennem.Hirtelen megszűnt a káosz.Szivárvány a sötétben és fény az alagút végén.
Élet-halál |
|
 M
Ne törődj te semmivel. Csak a dallamra figyelj, éld bele magad a hangorkánba, és esküszöm, menni fog. Fenn állsz a színpad közepén, nem közel a zenekari árok széléhez, mert netán belezuhansz, és oda az előadás.
ZENE |
|
 M
Egyszer történt, bizony régen
kecske élt az erdő szélen.
Volt neki hét kis gidája
Verses- mese |
|
 H
Miket motyogsz itt összevissza? Kusza gondolataid, csak egyre inkább idegessé teszik az embert, csak hallgatlak, és eszembe jut, mennyi rendes ember hal meg naponta, te meg még élsz. Valami kapitális félreértés áldozataként vagy még látható, és sajnos hallható, agyonterheled a környezetedet a hülyeségeiddel.
|
|
 H
Az emberszemű nagy fekete kutya minden délután megjelent a főtéren. Ráérős nyugalommal elsétált a szökőkúthoz, sokáig nézte a víz játékos fodrozódását, ivott, majd elsétált a sarki lebontásra váró - ódon épülethez, és eltűnt a félig nyitott fakapu mögött.
Ez szombat kivételével minden nap megismétlődött.
|
|
 M
A látszólag semmitmondó eset nyomot hagyott bennem, fájó emlékű, megható nyomot.
A rákoskeresztúri piaccal szemben lévő Kaszáló utcán át vitt az utam. Az utca elején két kocsma van, jobbról is, balról is egy.
Emlékem, egy fehér kutyával való találkozásról. |
|
 Sz
Budapesten, 2016-n jelent meg a kötet a Hungarovox Kiadónál. Úgy érzem,
mindannyian ismerjük őt, mégis Gyimesi László szavaiból idézek. „ Radnai
István konok kitartással építi egyre távlatosabb, egyre izgalmasabb életművét
Radnai István verseskötetének bemutatás |
|
 V
novella
„Terov a bűvész a különleges trükkök mestere” állt a plakáton, amely szinte minden terjedelmesebb fatörzsre felszögelve hirdette a vándorcirkusz előadásának időpontját és mindenféle más produkciót is, hiszen vasárnapra tűzték ki a következő fellépésüket. |
|
 M
Mostanában egyre gyakrabban és egyre hosszabban látom a kertet. Szabálytalan kőlapokkal kirakott girbe - gurba sétányain, sokszor már nappal is ődöng a holdsugár, az út vonalát követve bujkál a cédrus és egyéb növények lombsátrai alatt,
Monológ |
|
 H
Hát hol is kezdjem? Talán eszmélése legelején. Emese munkáscsaládba született. Már kicsi korától kezdve többet akart elérni szüleitől, többre akarta vinni társainál. Minden helyzetben ő akart lenni a legjobb, a legügyesebb. A versenyszellem eszmélésétől kezdve lételeme volt.
Életmese felnőtteknek |
|
 H
Voltak jelek az események előtt.Sejteni lehetett,hogy valami készül.Igaz túl mélyen volt eltemetve a rejtett tartalom.Apró de mégis hasznos üzenetek. Egyre több lett a seb rajtad.Azt mondtad,hogy csak egy kis baleset.Látnom kellett volna,hogy mire készülsz.
Érzés |
|
 M
Élt egyszer egy majdnem kerek erdőben egy majdnem kerek kis szalakóta család. Hogy mi is az a szalakóta, hát nem tudjátok? Sokáig én sem tudtam, de nemrég felhívták magukra a figyelmemet, amikor kertünkben játszadoztak. Szép színes tollazatuk és kedves csivitelésük magával ragadott.
Mese nemcsak gyerekeknek... |
|
 M
Nem is értette, miért pont ebbe az utcába kellett jönnie, ráadásul ilyen későn, amikor szinte vak sötét volt mindenütt. Reggel egy cédulát talált a postaládájában amit egy régi ismerőse írt neki. |
|
 V
Ha jól belegondolok, és elkövetem ezt a hibát, azt kell mondanom, hogy az ember, végigképzelgi az egész életét. Ha nem teszi, akkor csak van, mint egy ágyi poloska, bár nem tudom, hogy egy ágyi poloskának vannak é gondolatai.
gondolatok |
|
 V
Az ember egész életén keresztül tanul. Sok ember nagyon rossz tanuló, nem tanul még a saját hibáiból sem, sőt, többször is belelép ugyanabba a folyóba. De talán meg is érdemli a kis együgyű. Azért lassan-lassan összegyűjtögeti az élettapasztalatait, de utólag már bánhatja,
Az élet bizony nem "habos torta". |
|
 M
A sötét, vizes, ódon pincefolyosó végén, volt egy alacsony, rozsdás vasajtó.
A vastag por és pókhálótömegben, szinte láthatatlanul bújt meg a múló időben.
Már nem volt élő ember, aki emlékezni tudott volna arra, hogy mikor nyitották ki utoljára.
A valóság, egy virtuális álom. |
|
 M
A parkban álló pavilont nem használták semmire.
Néhány lépcsőfok vezetett az alapzatára, amelyből hat oszlop emelkedett és tartotta a kis többszögletű, felfelé kunkorodó peremű tetőt, ami így egy pagodára emlékeztetett. |
|
|
|
Ma 2024. november 27. szerda,
Virgil napja van.
Holnap Stefánia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
