|
Vendég: 1
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Sz
Hideg
Ölelget!
Remeg testem,
Lelkem, mindenem!
|
|
V
Apró bagolyka ül az ágon -
zöld kukac íze, édes álom!
Üres a gyomra, úgy korog,
ebédre vágyva kujtorog. |
|
Sz
Ártatlan angyalként pokolba kerültem,
mikor egy ördöggel szerelembe estem.
Minden csepp vérünkben pokol tüze éget,
égő szenvedélyünk őrületbe kerget.
|
|
Sz
Álom és igaz valóság
keveredik bennem,
néha azt gondoltam,
most kell elmennem,
|
|
Sz
s a titkos messzi égbe visz
az öröklét szele.
Siratnunk mennyország helyett
a poklot kellene.
|
|
Sz
Nagyon régen jártam erre
Itt laktam én sok éven át
Más lett már a környék neve,
|
|
Sz
Jaj, de nagyon elszomorít,
Mikor választ nem kapok!
Mit vétettem? Kérdezgetem,
Hozzá való nem vagyok? |
|
Sz
Farsang, mindig
csupa öröm volt,
kiskorunkban nekünk.
|
|
Sz
A réten még ott magasodik a fenyő,
mellette meg mezítelen fák zokognak.
Kiszáll az ásító felhők közül a tél,
hallom, hogy a szelek vadul alkudoznak. |
|
Sz
Bizakodón gondoltam mindig, a ridegen hideg tél is lehet szép,
De ma már tudom, ha ezt látjuk, akkor jobb ha, elővett régi fénykép…
Itt mintha dézsából öntenék ránk a hideget,
Így ezt, aztán jól beszívjuk, árokban eleget.
|
|
Sz
zsákokban gyűjtik a fehér aranyat,,
amikből az ültetvényesek
gyarapszanak.
|
|
Sz
Elmúlott
a Vízkereszt,
itt a farsangi
vidám maszkabál,
|
|
Sz
Szegény költő, igen szegény,
Az élete, cudar, kemény.
Kapott Múzsát, Sugallatot,
És életet, mely hányatott!
|
|
Sz
Szóról, ha sejtené
a száj, mily’ súlya van,
mielőtt azt kiejtené,
megrágná gondosan.
|
|
Sz
A zúgó hideg
Köpeny alatt, csak durmol
Alvásra sarkall.
|
|
Gy.
Láttam, amint ott ült a tó partján, búsan, egyedül,
tekintete komor volt, messzi távolra révedt.
Ült a csend, még a szél sem rezdült, arca halovány volt,
mint a hófehér rózsa, s mélyreható, úgy rémlett.
|
|
Gy.
Átöleltek testbeszédű érzéseim,
forrón éreztél magadban.
Nyarat perzseltem beléd.
Különc lényem megnyitott, |
|
Gy.
Megható, könnyes-szerelmes
Történeteket a költő
Megverselni ugyan lelkes,
Ámde erszényt mivel tölt ő? |
|
Gy.
Pihenni vágyok, mint télen a hóval borított fák.
Pihenni vágyok, miért susog furcsán az éjszakám?
Eszembe jut ifjúságom mosolygó szarkaláb-csokra,
|
|
V
De szép fehér a táj! A hó, mint szűzi, lágy uszály,
a dombra simulva tündököl,
a lanka, ringató, kék öböl,
ölébe’ büszke zöld fenyők. Varázsos jégvilág! |
|
Sz
Ha buta „virágnak” mondja,
bölcs miért dohog?
Ha szakember „osztályozza”,
az sem jobb dolog!
|
|
Sz
Magányos, borús őszi éjjelen,
felvillannak bennem az emlékek.
Szobám csendje mellém telepedett,
|
|
Sz
Elcsendesedett a ház,
furcsa a magány,
a két öreg üldögél.
|
|
Sz
Miért van itt mindenki bohócsipkában?
Tán’ csak nem elment az idő és farsang van?
És mi ez a sokféle fánk itt az asztalon?
Bármelyiket ehetem én, két kézzel, vakon?
|
|
Sz
Azonnal felejtsd el az önsajnálatot,
indul el, menj ki a természetbe!
A lehetőségeket tudom, megleled:
ülj le egy padra, s figyelj a csendre!
|
|
|
|
Ma 2025. június 08. vasárnap, Medárd napja van. Holnap Félix napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|