|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
Hiányoznak a régi suttogások,
hogy rajtunk kívül, ne hallja senki más.
a lopott csókok, a szerelmi vallomások,
amiket úgy, nem mondott senki más.
|
|
 V
Jóhiszemű bízik másban,
Reménykedik viszonzásban,
Megteremtődik egyezség,
Egy javára, semmi kétség! |
|
 Sz
A lelkembe hatolt a váratlan, könnyfakasztó rémület!
Itten már senki nem szereti a jó megöregedettet?
Miért nem kóstolgathatom... cukormentes süteményüket?
|
|
 Sz
Olyat éreztem, mint ’kinek
agya ketté reped;
varrnám a két részt, nem és nem,
|
|
 H
Gőzhajók nem kötnek ki, jégben,
Üvegben mintha áll a dokk.
Az időjárás nincs kedvében,
Egész földünkre ráfagyott… |
|
 H
Kopog az eső az ablakon,
Tombolva mutatja alakom,
Kétkedve nézek a zárt ajtó felé,
A repedés a falon egy történetet mesél. |
|
 H
Galandféreg elindult kalandra,
úttalan utakon araszolva
elérkezett egy nagy sivatagba. |
|
 H
Őrzöm emlékedet
Szívemben szívedet
Csókod csodás ízét
Drága tested melegét
|
|
%2B-%2B553406_234076470039780_187695621344532_409658_643518292_n.jpg) Gy.
Kék égre szegezve szemem
Elveszett lelkem keresem...
E kék messzeséget nézem,
Rettegve kérdezem énem. |
|
 Gy.
Ez az éj nekem türelmi torna.
Éjjel – több téma tollra való.
Telefont ragadok sokadszorra,
Nulla-hét… tárcsa pördül… „Halló? |
|
 Gy.
Várakozás, álmok, halvány hajnali nap,
ragyogott az égen, citromsárga harmat.
Vakított a fényed, Isten tündöklése,
mennyei virágok, szép nagy örömére. |
|
 Gy.
Köd, szürkésfehér
És szitál a tar kertekre.
Dér fehérsége. |
|
 Gy.
egy nő támolygott be szülés
gyötrelmével szemén.
„Én magzatom – tört fel szava,- |
|
 Gy.
Szép hetet
Szeretetet
Rengeteget
Napsütést |
|
 V
Érzelem, Semmi más csak érzelem,
Probálom elfelejteni a szerelmem.
Könnyek gördülnek le az arcomon,
Senki nem érti,hogy mi a bajom |
|
 Sz
El sem hiszem mivé lettem;
mellem, lóg a hasamon,
már egy hete alig ettem,
mégis nagy a pocakom.
|
|
 Sz
Nélküled
üres, kietlen kis szobám,
helyeden ül a magány.
Visszhangzik a csend,
|
|
 Sz
Itt van a tél december,
hóember
hó subáját vette fel.
Hópihécske száll libben,
|
|
 V
Kevés elég, - elég az egy;
mért kéne bárkinek |
|
 V
A jóért nagyon is meg kell dolgozni,
És az élet tele van sors-tragédiákkal…
A rosszat bármilyen is, fel kell… dolgozni! |
|
 V
Az élet,még tart,
Mert vegetál az agy !
De a színek már eltűntek,
Ködös messzeségbe vesztek! |
|
 V
Kéményseprő lett a párja,
ki lóherét vitt utána,
együtt járnak így évente,
velük jár a jószerencse. |
|
 H
Állok a tükör előtt némán, merengve,
az elmúlt idő nyomot hagyott rajtam.
Pókhálót kezdett szőni arcomra a tél,
volt jó és rossz is, mit a léttől kaptam. |
|
 V
Fájt a foga sok finom falatra,
teli asztal étkeit fölfalta.
Egész éjjel fájt a gyomra,
kövér teste lomha, |
|
 Sz
Hamvadó parázs az élet,
lobogó lánggal ég és éget,
izzó szikrája hőt sugároz,
füstje, fénye egyaránt oszt
|
|
|
|
Ma 2025. június 08. vasárnap,
Medárd napja van.
Holnap Félix napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
