|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
Hol hit, ott szeretet,
hol szeretet, ott béke,
hol béke, ott áldás,
hol áldás, ott Isten,
|
|
 Sz
Porlepte, csendes, tágas helyiség,
Hol nyugszanak, mint megfakult homok,
Mint szikkadt hamvak szagtalanok rég,
S közöttük rétet, kertet kutatok…
|
|
 M
Hegedűnek síró hangja
Belesír az éjszakában
Oly szomorú,mint az élet,
Mintha valakit temetnének. |
|
 Sz
Mindenféle fontos munka,
Csalogat a kertbe,
Legfőképpen a cseresznye,
Nyújtózkodás, egyben.
|
|
 M
Ott ahol a szomorú fűzfának földig ér az ága
ott ahol valamikor mint boldog ember éltem,
ott ahol az embernek még álom volt az álma
minden éjjel álmomban én is vissza tértem. |
|
 M
halálsoron
parókában parodizáltam
vérre ment
irónia önről |
|
 M
Nagyanyám kertjében nem termett frézia,
egyszerűbb kerti virágok közt nőttem fel.
Ibolya, nefelejcs, rózsa, tűzliliom,
apró szegfű, tulipán, nárcisz lepte el |
|
 M
Egy óriási, szív-ölű kanál volt,,
a karizom is fájta, ha lapátolt,
de merítgette, húzta-vonta újra,
míg beleremegett az inak húrja, |
|
 Sz
- Szürke, fagyos hideg tájon,
tavasztündér jöjj, varázsolj! -
Színes rétet, vadvirággal,
melengető Napsugárral.
|
|
 Sz
Pöfögünk a kis vonattal,
bükkösök és tölgyesek mellett.
lelkünk tele csodálattal,
jöttünkre légykapó tisztelgett.
|
|
 Sz
Miért van az, hogy a szívemben lakók,
Elmennek mind és magam maradok,
Nélkülük elveszett árva vagyok,
S már nem tudom kiben bízhatok,
|
|
 Sz
félhomály festi a szobát egyszerűre
hol a csend elterült faltól falig
csak sóhajom koppan néha a kőre
míg elalszom valahogy hajnalig
|
|
 Sz
Öreg cicám, egyedül volt,
kihaltak mind a testvérek,
mikor, érezte, hogy közel az idő,
hozott maga helyett egy szépet.
|
|
 Sz
Szűzözön áldása alatt,
ernyőt nem bont az állat.
Töltve éhezi a vadászat örömeit.
|
|
 Sz
Minden év Január utolsó szombatján
rendezik meg Zürichben a magyar bálat,
sok szép fiatal párnak az első bálján
felindulás fékezi néha a bizonytalan lábat.
|
|
 Sz
Néma hárfa csendben remeg, zengene hanggal
feszülnek ideg-húrok játszani haraggal
kelve-pengve, ordítani gőggel nem szeretve
|
|
 H
A tollad felemelted.
A lelked elígérted.
Várj csak, ezért még számolunk! |
|
 H
Nem kértem egyebet,
csak könnyen kaphatót.
A Létem volt az ár;
derült a nagy szatócs. |
|
 M
hívők nélkül
már az Olympos is kihalt
|
|
 M
Mennydörgés, földrengés,
pusztító viharok,
rossz termés, éhezés,
sátáni fajzatok |
|
 M
Te teremted a,legtöbb bajod
Minden napod egy ajàndèk
Ezèrt becsüld,meg a napod! |
|
 M
Fehér fogaid régen kihullottak már,
műfogsorod pohárban jobb ízekre vár,
úgy csoszogsz manapság, mint kivénhedt lajhár,
csak a pofád hatalmas, te öreg szamár! |
|
 Sz
Kopott rések közt szemerkél a pillanat
alig pihés, kicsit szédül, talán ingatag
érdes szurokföldön kuporog a vándor
alattomos porszem a lelkébe ragad. |
|
 Sz
Öregség jól nevelt ember:
bekopog, de belépni nem mer,
nem szól ki senki, hogy: Szabad!
|
|
 Sz
Elvirágzott az akácfa,
még mindig érzem illatát.
Szirmait elszórta,
a szél meg elhordta.
|
|
|
|
Ma 2025. június 18. szerda,
Levente napja van.
Holnap Gyárfás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
