|
Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Sz
Ha az ember lyme kórban szenved,
szomorú lesz minden ested.
Vasmarokkal fogja tested,
megsebzi a gyenge lelked.
|
|
Sz
Hesper int, szikrája fénye
Villan – és mi búsulunk…
Elmúlásnak mély csöndjébe
Süllyed újra egy napunk.
|
|
M
Hálásan gondolok mindig vissza rájuk,
Ma is látom kopott köznapi ruhájuk.
Látok teknőt, lavórt, sámlit és hokedlit,
A kredenc tetején télire hecsedlit. |
|
M
Hisszük, méltóbb parádét tart
értük, az angyal-had,
mely sorra sor, hó-mundérban
szabályosan halad. |
|
M
Féltelek úgy, mint ahogy
a fa a legszebb ágát.
Ismerlek, amennyire
anya gyermeke álmát. |
|
M
Beszél most a természet, szólnak a hegyek,
májusról mesélnek a langy déli szelek.
Bimbóznak a bokrok, a füvek zöldellnek,
fenyők ezüst karjai búcsút intenek. |
|
MM
Lassan sikló, csillanó penge,
a szivárvány üvegén játszó
sötét árnyak szétrebbenve
nyelik el vörös vérem cseppjét.
|
|
Sz
Homlokomra e csillagtiszta
epervirág-füzért képzelem,
mely fürtjeim közt szinte lézerként
világítja be életem.
|
|
Sz
Én pedig egyedül, kanyargós utamon,
Küzdök becsülettel, dolgomat folytatom!
Segíts meg Jó Atyám, egészséget kérek!
Amíg időm lejár, s végre, haza térek!
|
|
Sz
Egész Télen, nőtt a hajam,
Nyárra, mindig levágatom.
Csodaszép napsütésben,
elmentem a fodrászomhoz.
|
|
Sz
Soha nem feledlek téged el,
S mikor eggyé válsz a csendeddel,
Te is az emlékekkel csak elenyészel,
De egyedül már soha többé nem leszel.
|
|
Sz
Ne kelljek már neked,
mikor már hamuból leszek!
Tudom, formáznál magadnak,
|
|
Sz
A tavaszi este visszaemlékeztet téged
rég elmúlt napok jutnak újra az eszedbe,
és egy reggel majd a szíved is arra ébred
már mások állnak sorba, ott a te helyedbe.
|
|
M
Ó, hogy elröppen az idő!
Gondolatban szerethető.
Vajon mit vesztettem közben:
Talán múltat, egy szerelmet |
|
M
Estét hajnal követ.
Ki érti az eget?
De titkok kellenek! |
|
M
Kinyílik a csendem ha megkedvellek.
Életet játszom, s vele körülveszlek,
befogadlak. |
|
M
Féltelek a napsugártól,
átfuthat rózsás arcodon,
szelíd, meleg csókjaiban
ilyenkor én is osztozom. |
|
M
Csak ülök egy fának tövében,
kérges törzse töri a hátam,
feldereng még néhány emlékkép,
s a szívem mardossa ezernyi bánat. |
|
M
A kandallóban nagy hasáb fák égtelk,
lángjaik csaptak fel az égnek.
Előtte hatalmas medvebőr terűlt,
aminek prémje a bőrön ingerült. |
|
M
Melletted kedvesem,
geometria az életem.
Két kör a két világom,
való és álom. |
|
M
Átszűrődik a napfény,
a vörös levelek között.
Puhán, féltőn lépkedek,
besüppedt lábnyomok mögött. |
|
M
Csodálják tisztességemet;
A harmadik: hogy ezzel vágok
Elébe, hogyha szidnak mások;
A negyedik: így van reményem |
|
H
Önkritika sokat ér. Mert,
magamat is leszidom én:
Először is nyerek nagyot
hogy én olyan szerény vagyok; |
|
M
E világra nem költőként érkeztem,
talán verset írni nem is tudok.
A rímek szerkesztését későn kezdtem,
a költészetben járatos nem vagyok. |
|
M
Ó, mily csodás, pazar látvány,
a hömpölygő "Fátyol" zuhatag!
Virgonc szellő játszik a hárfán,
Nézd, táncolnak a sugarak! |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 05. kedd, Krisztina napja van. Holnap Berta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|