|
Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Sz
Vannak emberek, kik csak a halottakra néznek föl.
Vannak emberek, kik a saját gyerekeikre sohasem néznek föl.
Vannak emberek, kik csak egy főnök, parancsnok szavára hallgatnak.
|
|
Sz
Értékes drága emberek,
Akik körbevesznek,
Megkérik munkájuk árát,
Jól megfizettetnek!
|
|
M
Hangszer, szelíd, türelmes,
Örökké ingatag —
Aként zenél, ad hangot,
Ahogy rajt' játszanak. |
|
M
Neki, neki mindig neki
neki fáj az élet,
neked is, az nem érdekli
pszichopata lélek! |
|
Gy.
Átölellek téged mézillatú rét,
csobogó csermely, fürge patak.
Lelkembe súgod a reményt, a békét,
átkarollak kicsi madarak! |
|
V
Hiszed, hogy kódolva vannak a hangok?
Hogy kódoltak a színek, a szavak, a harangok!
Gyanúsan felkavarnak a jelképek,
büszke ráadása az értelmességnek. |
|
M
Elment, és most hideg vagy, s fáradt –
de kaphatsz tán még több időt;
Járj még, és tűrj itt lenn, bár addig
Szív, én leszek csak zörgetőd! |
|
Sz
Mámoros e kéj, bűvös vakság fészke.
Gyönyörbe fojtva el a tengernyi gond,
Sok kiégett lelkű pénzhajhász bolond,
Bankót kínál néhány percért cserébe.
|
|
Sz
A szerelem ereje, a végtelen erdeje,
Érzelmek tengere, s rózsaszín fellege,
Hold az égen, mely megdagad,
Méreg a vérben, mely elaltat,
|
|
Sz
Az az elszakadt kötél
újra össze lett csomózva
így most ismét tart, de
szét van szakadva.
|
|
H
Egy kismadár épp itt zenél,
hallod az ifjú kikelet dalát?
Nézd! Ott fogócskázik a szél,
felénk sodorja üde illatát. |
|
H
Voltam mélyen voltam igazán lent
Vihar és mélység engem nem rettent
Barátok elhagytak igaziak kevesen maradtak
Fájt a lelkem fájt a szívem most már értem |
|
M
Vissza emlékezve a boldog
szerelmünkre ahol
Te voltál |
|
M
s idegenként iszod a kávékat,
tejporral, s anélkül, s egyedül.
Ismeretlen katona rákfenéje rág. |
|
M
botladozz minden rögig
akkor sem érsz utól soha,
mert én szeretni tudok,
amire Te képtelen vagy, |
|
M
Mindig kell jó gondolat,
megoldani gondokat.
Kell törvény és fegyelem,
okos és bölcs intelem. |
|
M
Valód a kortalan szépség ecsetje simítja,
örökkön káprázó képed igézi városod fölé,
fény-karod az ég kékjébe emeled,
láncaid a tegnap foszlatta köddé. |
|
M
Hideg szél fúj, fázom,
látod kedvesem, hiányzol!
Hiányzik forró ölelésed, |
|
M
Bíbor a hajnal, homloka bársony,
villan a fénye, nincs maradásom,
sóhajom röpke, óhajom tenger,
bódító illat hív kora reggel. |
|
M
Gyöngyöket gyűjt, de mind hamis,
kivéve egyet, - abba hisz!
Hideget fú a böjti szél,
nyár helyett meddő őszt ígér. |
|
M
A vers agyak szüleménye,
gondolatok gyöngyfüzére,
rímek játékos tündére,
kérjetek belőle. |
|
M
Már semmim sem maradt a régi természetemből,
ingatag és rossz, elveszett a mesékben,
de nagyon visszavágyom az első szerelmemet,
várva, hogy újra kihajt abból, ami te vagy. |
|
M
Áraszd ki rám kegyelmedet! –
szétzúzódott borospohár.
Áldást küldj a Föld számára,
Egem pőre Máriája. |
|
M
Tavasztündér kopogtat az ablakon,
nem láttad a barátomat e hajnalon?
Benedek a kedves fiú, szeretem,
azt ígérte ő lesz az én szerelmem! |
|
M
Nézd! Mennyi oldal van még hátra,
ám több a homlokom ránca!
A Hold látod, lassan felkúszik
időm lejárt, tovaúszik. |
|
|
|
Ma 2025. június 20. péntek, Rafael napja van. Holnap Alajos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|