|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
Nő vagyok, hozd a sok virágot,
lásd csak el vele az egész világot!
Vidd magaddal Józsit és Sándort is,
zsákot ráértek hozni máskor is! |
|
 Gy.
Ölembe veszem a macskát,
simogatom, dorombol hát.
Ebéd után szundikálok,
akár éjjel, álmot látok. |
|
 Gy.
Ó, te szent kereszt! Sírva vetettem el lelkemmel
égett ajkaidról az utolsó leheletet,
rajtad keresztül Istennek jelképét,
aki nékem cirógatóm, vigasztalóm lett. |
|
 Gy.
Szofiának hívták a drága nőt,
kinek szépségéért ha kellett,
sokan véres párbajra mentek. |
|
 Gy.
Tudom másról szól az örökös lélek-körforgás,
De lelkem lelked nélkül nyugalmat nem talál,
Hiszem, hogy másról szól, s nem hiába szeretlek,
Hisz te adsz erőt napról napra gyengébb szívemnek, |
|
 M
Szóval Ádámnak nem ez volt a napja,
- a kígyó az alma helyett magát adta,
és Éva mosolygott rá félszegen - |
|
 M
a halál ott van ahol az élet
láthatatlan széllel bélelt
benne van fényben sötétségben
lebeg felhők felett a kékben |
|
 Gy.
És úgy figyelek rád,
Hogy észre sem veszed,
Míg hajolok reád,
Elveszted a fejed.
|
|
 Gy.
Mások botlása
készteti őt vallani,
könyörgése szentmise,
tollakat hullajtani angyali. |
|
 M
Túl sokan élnek ma testből,
tömegeket hódítanak lesből.
De az alkalmasság azonnal elszáll, |
|
 M
Arany János magyar költő
kétszáz éve született,
szegény jobbágy családból jött,
költőfejedelem lett. |
|
 M
Hűség, egyetlen érdemem,
mi nálam Megszokott,
nála, szerinte kissé már,
szégyen szerű dolog. |
|
 M
Szívet melengető
amikor megbotlasz,
és felemel. |
|
 M
Felsóhajt a tükör fölött.
Pókhálós lett? Összetörött?
A fiókban sok-sok kép...
volt egy kislány... egyszer rég. |
|
 M
Szerény kis ibolya.
Szirmod napfény simogatja.
Dalod bülböl dúdolgatja.
Szerény kis ibolya. |
|
 M
Milyen szomorú,
milyen szomorú,
ahogy itt állsz s ahogy elgondolom
a te öregséged. |
|
 M
És úgy érzem nagyon sokszor, felesleges vagyok,
Sok a barátom, de alig akad bárki akit érdekel,
Mi van velem, éppen most hogy élek vagy halok,
Azt hiszem az isten tán valamiért gyűlöl engem.. |
|
 V
Ismertből könnyen lesz ismeretlen,
Akár csak a barátból idegen.
Tegnap még fogtad a kezem,
Örültél a sikereimnek. |
|
Este van.
Az álmok sötétségbe hullnak,
és velük együtt minden,
amire emlékezem. |
|
 H
Ha az az egy nap nincs,
vagy csak félbe szakad –
ma ily’ súlyt, ily’ terhet nem hord
minden további nap! |
|
 H
Életkezdés szegénységből,
Feltörekvő becsületből,
Kitartó szorgos munkával,
Türelemmel, akarattal |
|
 H
Túláradt a patak hallgatag,
szemetes vize nem csobog, nem locsog.
Mocsaras partjai mellett döglött halak.
pisztrángok nélkül halott a patak.
|
|
 H
Ha rám borul az éj sötétje,
számolom a csillagokat,
úgy mint Veled régen! |
|
 H
Ahol járok, millió gólyahírtől
aranysárgán izzik az ösvény,
ez a reggel más, mint a többi,
erővel vonz; lágy, de mégis tömény. |
|
 H
Madár lennék kicsike madárka,
reá szállnék minden bokor ágra.
A tavaszi Nap már fényesedik,
madár lelkem türelmetlenkedik. |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 13. szerda,
Ipoly napja van.
Holnap Marcell napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
.... és sikeres holnapot:munkában,sorsba
