|
Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
H
Egyszer régen megláttalak,
rögtön szívembe zártalak.
Enyém lettél, tiéd lettem,
részem voltál, részed lettem. |
|
M
Akkor vettem észre a kutya jön utánnam,
Nem akartam magammal vinni
Még egy terhet a nyakamba venni,
Talán van gazdája aki őt keresi. |
|
M
Szemek rajongva nézik az Önét,
S nem érzékelik messziről,
Hogy olthatatlant hurcol, vágyakat,
Szent női vágyakat belül. |
|
M
főleg, hogyha nem is akarom
nem is szeretném, hogy ne fájjon
nem lesz többé rá oly' alkalom
hogy vállam könnyeidtől ázzon! |
|
M
Ha vulkán egy vita,
s kitörni kész a láva-ár,
itthon akár ma már,
saját krátert csinálhatok, |
|
Sz
Elnéptelenedett falvak,
őslakói mind meghaltak,
gyermekeik elszéledtek,
falujukban nem éltek meg.
|
|
Sz
Tudom, ha nem lennél, titkon
talán életem végéig keresnélek.
Tudom, hordanám belül a keresztet,
de mindig várnálak, míg csak élek.
|
|
H
Találtam egy aprócska lakatot
megkopott fiókom üregében,
mellette egy ódon emlékkönyvet,
szekrényem feledett szegletében. |
|
H
Ha azért lopsz,
hogy kevesebbet dolgozz:
sajnos, az már régen rossz… |
|
H
Szél citerázik a fán,
a dallam oly keserű,
nekem szól zenéje tán,
jöhetne búra derű. |
|
H
Kis testvérem,add a kezed,elmegyünk világgá.
Keresünk egy szép országot,ahol mi leszünk a királyok.
Ahol minden szép és minden jó,ahol fákon nő a szerecsendió,
Kéz a kézben,utunk vezet a képzeletbe,kószálunk a végtelenbe. |
|
V
Képlet mindig egyszerű
Azért olyan nagyszerű.
Bonyolult a szerelem
A képletét nem lelem. |
|
Sz
Nem hökken meg e Hő Szív úgy
Ősz tolvaj fagy-fián,
mint Afrika bő vérén és
a Lomha Ázsián.
|
|
Sz
Lelkünkből feltörő imánk
segítségért az égbe száll.
Hiteget a csalfa remény,
|
|
Sz
Titáni keringőt fúj a szél
(mennydörgés volt hozzá a nyitány),
a kincsért még így is útra kél
tizennyolc matróz, s a kapitány.
|
|
Sz
Ha újabb csillagösvényre
vezet a képzelet,
a fény egyik csillagtól
a másikig elvezet.
|
|
Sz
Szárnya vesztett szél vagyok,
bokrok alján leskelek,
nem látnak az emberek,
nyomot sehol nem hagyok.
|
|
Sz
Keressük, nem találjuk,
keres és nem talál ránk,
néha csupán a vágy jut,
néha öleljük árván,
|
|
M
Elvarázsolt, nyugodt, az ébredező erdő,
a csobogó patak, fák virágzó lombja.
Közötte átsütő selymes, meleg napsugár,
a kedves, jámbor madárka csókcsatája. |
|
M
illatozó orgonával,
szerelmetes szép lilával
megpróbálok hatni rád.
Mert úgy érzem, ott Te vársz. |
|
M
Lágy szellő ha érinti a csodás hajadat,
ne veszítsük el kicsim e csodás alkalmat,
csillag ragyog két szemedben szikrázik a kép
hidd el nekem, gyönyörű, és hintázik a lét! |
|
V
Merre kószálsz buja tavasz?
Lásd mily fürge a természet!
Könnyfakasztó rigó nászra
a bangita is megébredt. |
|
V
Mikor kifosztottan álltam
gyerekkorom színhelyén,
úgy éreztem, nem bíznék már
igaz hittel, őszintén. |
|
Sz
Az Áradó Tavasz minden
lelket alámerít,
reá testálja a vizét,
|
|
Sz
Kerestem a boldogságot
de a kékmadár nem repült felém.
Mérges férgek települtek belém.
így vállaltam gondnokságot
|
|
|
|
Ma 2025. június 21. szombat, Alajos napja van. Holnap Paulina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|