|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
A remény förtelmes prostituált
Az emberhez, mint megmentő kiált.
Azt akarja, pazarold rá élted,
A végén Te is hiszed, úgy vélted.
|
|
 Sz
Azt mondtad akkor, hogy: „őrizd a kincset”!
Emléket ringatva, szerelmesen,
most egyenként mindet előveszem.
Rájuk az idő már pókhálót hintett,
|
|
 Sz
Kötelékben is lehet szabadnak lenni,
bár ehhez igazából szerencse is kell:
hogy ne akarjon bárki korlátokat szabni,
kötőféket vetni és hatalmaskodni.
|
|
 Sz
Megjelent, első hírnöke
a várva-várt Tavasznak,
a kedves kis hóvirág,
kertek díszének tartanak.
|
|
 Sz
Apró magból fakadt.
Nőtt, táplált ágakat.
Ékes lombkoronát
viselt az ég alatt,
|
|
 Sz
Nyiladoznak a jégvirágok
szobáim ablaküvegén.
Fagy karcol rá kristályszirmokat,
olyan szép, mint egy költemény!
|
|
 Sz
A pesti utca s a tér kihalt,
szürke köd ül a városon,
halkan dúdolok egy régi dalt,
a múlt emléke átoson.
|
|
 H
Milyen vagyok?
Hiába mondják mások,
magadat te csak tükörben látod. |
|
 H
Ki ez az „Atya és Fiú” –
így szóltunk gyermekként,
s miféle dolguk van velünk – |
|
 Sz
Fénybe borult a világ,
feledve a szegénységet,
hol a nyomor túllépte a
mérleget.
|
|
 Sz
Legyek esőcsepp,
És hulljak óceánba,
És marjon sós vizével
Hullámok hab leánya
|
|
 Sz
Kulacs az oldalamon lefetyeg,
Benne a csend hangja már egyveleg.
Vizem már elfogyott, úgy szomjazok...
|
|
 Sz
Uralkodhat a tél,
a természet erejét
megtörni nem fogja...
A hóvirág, hogy hogyan,
|
|
 Sz
Füstszürke szivárvány lebeg,
lepke, az állatmenhely felett.
Vonyít és ordít, fojtogat a kín,
átsült húsuk szálló lelkükre pereg.
|
|
 Sz
Mivé lett, mondd, a szép remény,
mi oly sokáig éltetett,
minek a szárny, a költemény,
ha nem szeli a kék eget?
|
|
 Sz
Téli álmot alszik az erdő,
tisztáson őzek osonnak.
Vidám vaddisznó csapat csörtet,
vad etetőnél tolongnak.
|
|
 Sz
El sem hiszem, hogy már csak a múlt vagy nekem,
átvirrasztott éjszakán lelked keresem,
hogy fáj-e a seb, melyet okoztál vele
nem érzem talán, mert még mindig szeretem?
|
|
 Sz
Ezer nővel sem cserélnélek el,
mert ezer nő sem ér fel Veled!
Öregnek érzem magam,
s nyomorultnak.
|
|
 Sz
Igen tisztelt tévéadás, most szombaton, szinte bőgve,
A tévéhez rohant minden dácsabeli gondozott,
S ahelyett, hogy mosakodna, enne, szúrna és kidőlne,
Ez az egész bolondház a képcső előtt szobrozott.
|
|
 Sz
Mit nem szabad?
hétfőn heverni,
kedden kedvetlennek lenni,
szerdán szörnyülködni,
|
|
 Sz
Uram, ha a barátom vagy,
ahogyan a szentek előtt dicsekszel,
parancsodat írásba add a halálnak,
a lovamat és ne a szüleimet vigye el.
|
|
 Sz
Hányadik a sorban
megszámlálhatatlan
és unalmas mint minden .
|
|
 Sz
Szeress, s lesz mindened,
így szól a Szeretet;
Rendben, de szállításonként
kérhetne méretet.
|
|
 Sz
A tél és nyár közül
igent utóbbira
mondok, ki nem ürül
szomjas létem kútja.
|
|
 Sz
Arccal előre,
Az élet, nem néz hátra.
Múlt-uszályt visszük…
|
|
|
|
Ma 2025. június 21. szombat,
Alajos napja van.
Holnap Paulina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
