|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
.jpg) H
Képlékeny az életünk,
De kemény mint a márvány,
Nem tudjuk merre megyünk,
Se azt, hogy arra mi vár ránk, |
|
 H
Ütött az éjfél. Minden néma, csendes,
Verona alszik... De nem alszom én!
Egy lány is virraszt, nékem roppant kedves,
Légyottunk titkos, cinkos éjjelén. |
|
 H
Illés járművén nincs kerék,
rúd vagy szekérderék,
Illés lova is ritka ló,
épp hozzá való. |
|
 H
Ébren a lélek a természete felett,
csak nappal a sírhelyek mellett...
ébren, hol utak és szívek gyűlnek,
csendben a sírhelyek egymás mellett, |
|
 M
Szárnyas lovak dobognak át
az őrület sziklái közt
Az akasztott ember lába
belelóg a sárba |
|
 M
Tábortüzek fénye akkor nem világított az égre,
Mert azt látták volna és akkor az életeknek vége!
Mikor írtak halványzöldes színű tábori levélre? |
|
 Sz
Olvasol a gondolataimban,
kitalálod, hogy agyamban mi van,
látod szememben a hazugságot,
fülembe kiáltod igazságod.
|
|
 Sz
Lelkemből ha felcsendül egy dallam,
gondolatom csak is Hozzád száll
orchidea meséld el oly' halkan
milyen, mikor éget ott a vágy...
|
|
 Sz
Közönyös és szürke már a tél
üresség van ott, mélyen, legbelül?
Világ számodra idegen lett?-
Szánalmas vagy! - Érzed, hogy nem becsül?
|
|
 H
Dimenziókapu –
zárja-nyitja egy spirál, |
|
 H
A szél haragja csendesül,
a sarki hideg elterül.
Bezárom ajtóm, ablakom
tűz ropogását hallgatom. |
|
 H
Keserű bánat, holt életösztön felemészt de mind miért?
Magam is láttam, hogy megy tönkre minden a semmiért,
En is voltam sokat a padlón, kemény volt és hideg,
De talpra álltam, sosem késő, itt vesztesek nincsenek, |
|
 H
Eljön az idő,mikor
kérdőre vonod tetteidet.
Látni fogod,hogy,
sok idő telt el,semmitevéssel..
|
|
 H
Gép előtt ülök újra mert a szívemet szúrja
Sok gondolat ,de talán egyszer ki tudja
Lehet valaki ráismer az egyik gondolatomra
Ha erőt adnak soraim nektek a rossz napokra |
|
 H
Világszerte neked írnak írók, költők,
minden szavuk lelkeden egy rovátka,
azt rögzítik, amit éppen bele gondolsz, |
|
 V
Csipkés takaróját szövi, teríti a tájra
mi ettől oly gyönyörű s fehér
fantom árnyként őrt álló fák,
zúzmarába öltöztetve mint az arák, |
|
 M
Vastag hó paplan takarja a pagonyt
egy kis fenyő zöld ruhában ünnepel.
Csorduló szeretet öleli a vadont
búgó hangon hívom Őt, de nem felel. |
|
 M
Felé futón
még nem tudom, |
|
 M
Fekszünk ketten a géppuskaállásban, közben betakar a hó,
Komámmal vagyok, de már nem beszélgetünk, nincs mit, nincs, halihó!
Tegnap még énekeltünk, bele a hidegbe, pár magyar nótát,
Mára már, társak hiányában, csak elkerekítjük a cifrát… |
|
 H
Nyugtalan vagyok,
egy-egy tűszúrás bennem minden éjjel,
álmos artériákkal a szívem alatt alszom. |
|
 H
Az esőn át az élet mindig olyan kisszerű,
Elázunk és aztán jön a borúra a derű,
A fellegekben nincsen harag, soha nem akarnak rosszat,
De nagyon sokszor úgy fáj az élet, hogy belefáradnak, |
|
 H
A kocka szabályos mértani test,
lehet egyszínű vagy tarka,
sok kicsi apróbból összetett,
érdekes, értékes találmánya |
|
 H
Jöjj ide kedves, nézz fel az égre -
látod a Holdat mily gyönyörű?
Csend ül a tájon, nem fú a szél se,
hallgat az éles jégköszörű. |
|
 Sz
Bennem élsz majd tovább is,
ha véget ér az út,
elmondom majd több százszor,
szeretlek, ha majd rút,
|
|
 Sz
Sokan láttuk Interneten,
Könnyünk hullott az eseten,
Országúton kicsi madár,
Haldokolva, párjára vár!
|
|
|
|
Ma 2025. június 22. vasárnap,
Paulina napja van.
Holnap Zoltán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
