|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
poggyászként gyöngy se kell!
Pihédre, hidd,
nől gyémánt szárny majd – |
|
 M
Szép vagy,mint Őszi Napsugár,
ragyog szemed a fátyolán át ! |
|
 Sz
Lebegő lét az én életem,
köröttem, szitáló fény terem,
aranya rám tapad selymezőn,
dalol a szél ma a hegytetőn.
|
|
 Sz
Keresed a boldogságot,
nem érdemes,
nem jön vissza többé!
|
|
 M
Olyan szereplők veszik körbe,
kiket rég nem lát és hall,
sőt nem is gondol rájuk, |
|
 M
Higgyétek el nekem, én is értek annyit,
Tudom kit, milyen keserűség, mi végre fájdìt,
Ne várjátok meg míg én is keresztbe teszek,
S még nálatok is gonoszabbá leszek, |
|
 M
Az éjféli holdfény, mint kóbor kedves a tájon,
Sétálgat, de itt hagy, elhagy, eltávozik fájón. |
|
 M
javulást, gyógyulást várunk,
megvált minket a halálunk.
Míg létezünk, reménykedünk,
a remény is meghal velünk. |
|
 M
Füttyszó, sípszó, zendül az ének,
dolga van tízezer zenésznek. |
|
 M
Amikor még gyermek voltam,
azt álmodtam éjjelente,
milyen jó lesz majd felnőttnek,
mihamarabb, de jó lenne. |
|
 M
Az úr meglepődött letette a kávéscsészét.
-Engedje meg hogy előbb ezt megigyam-
A hölgy,-Hiszen éppen azért jöttem ide,hogy
valami kellemetlenségtől megóvjam ! |
|
 M
Őszi elmúlás... téli álom.
Kikelet, ébredés, a
tavasz virágvarázsát várom. |
|
 M
A bátrak sokasága elveszett sötét titkaidban,
az ifjú hősök a vadállat független áldozatai.
Most a jelenben én is a szaladó árnyakaik mellé állok,
félelem nélkül a csapdák közt járok, és friss húst keresek... |
|
 Sz
Őszi elmúlás, egy levél halála, rendetlenség.
Minden mulandó.
A természet örök körforgásaként az élet mivé válik.
A lényeg a szem, mely látja a nem odavalót.
|
|
 M
Miért szökő kút a szökő kút? Éjjel szökik,
megtalálják, nappalra kik vigyázzák?
Ki tanítja úszni a kis kacsát? |
|
 M
fonok kosárkát rá ékes peremet,
tehetsz bele virágzó cserepet.
Rozsdabarna őszi hulló levelet
nyarat idéző rózsa fejeket. |
|
 M
Egy normális értékrend állandósulhatna,
ha megvalósulna, mily szép is lehetne,
de ész nélkül rugdalják a szabályokat,
nem védik, nem érték, mit érdemes lenne. |
|
 M
Verselek,
Kesergek.
Esőn állok
És elmállok. |
|
 Sz
Cicák, kutyák gyertek hozzám,
én vagyok az állatbarát.
Adok nektek minden ételt,
olyat, ami egészséges.
|
|
 Sz
amikor hazafelé tartunk
s elfogyott kezünkből az utolsó
temetővirág milyen más
a tavaszi temető illata
|
|
 Sz
Elkopnak a színek, falja szürke, rideg,
lecsupasztott fákon itt-ott madár piheg.
Nincs már nyoma ágakon dús lombtetőnek,
mélyebbre húzódnak vadak és az őzek.
|
|
 Sz
Dér borítja a tar kerteket
szürkés fehér köd szitál
elhervadt a buja természet
búskomor szél muzsikál.
|
|
 Sz
Gyere el hozzám ott várlak a hídnál,
Ahol a mélybe csábítón húz le a hínár,
Gyere hisz látod én zuhanni vágyok,
Egy hajszál híján, de a tű fokán állok,
|
|
 Sz
Hány csoda van, mi a köd mögött meglapul;
Nem lehet rálelni, megfogni mind.
Kísérlet kettő volt, hármat kíván az Úr,
Balga dolog meghátrálni megint.
|
|
 Sz
Az ablakon besüt a nap.
Verset írjak? Vagy menjek el?
A tavasz hív. De szól a munka:
Mit bámulsz? Most dolgozni kell!
|
|
|
|
Ma 2025. június 25. szerda,
Vilmos napja van.
Holnap János, Pál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
