|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Talán egy fényes reggelen
Talán egy hűvös hajnalon
Talán majd Nap fényénél
Talán csillagok fénye alatt |
|
 M
Ha elmegyek, emlék leszek,
emlékezve szeressetek.
Minden élet így ér véget,
amíg éltek, élvezzétek! |
|
 M
Emlék itten minden fűszál,
Emlék itten minden kő;
Csak a múltakon merengek,
... Mert itt nincsen már jövő. |
|
 M
Bennem a kép nem csak álom,
Fejemben van, megcsinálom.
Harangvirág harangozzál,
Mindenkinek békét hozzál |
|
 M
Köd szitál hűs tájra
fagy ragaszt szót szájra
szél ordít veszettül
nyöghetsz majd ég zendül |
|
 M
Ünnep napokon kigyúlnak a fények.
színes gyertyáink arany-lánggal égnek.
A viasz -gyertya, olyan, mint az élet,
fellobban a láng, majd kialszik végleg. |
|
 H
Tegnap még forrón sütötte arcomat a nap,
De ha nem is forrón legalább melengetőn,
S most az északi szél szaggatja ruháimat,
Mára már hópihék bombáznak minden felől, |
|
 H
Magasan a felhők felett székel
A szárnyas lovak birodalmába a
Magasságos törvény, amely
Itélkezik az eredeti szavak eredetén. |
|
 H
Csak az Újhold keskeny sarlója ég
az ég szürke köpenyén |
|
 H
Réveteg szemekkel nézek magam elé,
zakatoló szívem nincs ki megértené,
magam vagyok teljesen és nem remekül,
csak a kutyám veti rám szemét egyedül. |
|
 H
Odakint, köszönti a téli varázs,
álmosan bóbiskolnak a rénszarvasok.
A szánon ott a megtömött zsákja,
minden a helyén, már indulhatott... |
|
 M
Van tél, s van tavasz is,
rózsákból hadat itt
ki gyűjt ma már? |
|
 V
Az ég beborul, sötét színek
kúsznak a halványkékre...
tünékeny napsugár erőlködik,
hogy kijusson a felszínre... |
|
 M
Könnyek elerednek
Lelkek is könnyebbülnek
Öleléssé szelídülnek |
|
 M
Tavaszra lehet virág leszek:
szelid kékszemű ibolya.
Hűs reggelen életre csókol
a felkelő Nap mosolya. |
|
 M
Hímzett bele gyengéd napsugarakat
horgolt rá csipkés kristályt, harmatot.
Öltögetett fénylő fagyot, deret,
fűzött hozzá rőt vadszőlő szalagot. |
|
 M
Regélnék én ebemről édes emlékeket,
de sajnos arcomra hullnak a bánatkönnyek,
felejthetetlen pillantással nézett ő reám,
körtánccal ünnepelt hazatértem után, |
|
 M
Az ember hátranéz,megijed,
Három farkas egyre közelebb
Üti lovait kik érzik a veszélyt
A falu pár mérföldre lehet,
. |
|
 M
Ez csak egy kád víz,
Belep mint semmi más,
Nem szoríthat kéz így,
Ahogy ő ölel át, |
|
 H
Gyermekkoromban!
Ítéletvégrehajtó
Böllér. Hosszú kés. |
|
 H
Kell néha összegeznem,
s újból meg kell tegyem,
kicsiny magam, csak ámul,
e fényes összegen; |
|
 Sz
Olyan, mint a cserépváza,
Ha széttörik nincsen háza.
Porban fekszik, száz alakban,
Ott él a hit az, agyakban.
|
|
 Sz
December már itt kopog,
fák ágain dér ropog.
Ékkövet hint fűszálra,
csipkét sző a bokrokra.
|
|
 Sz
Lelkem néha szelíd, mint a galamb,
képzetem a mindent megbocsátás,
de néha előjön a lázadó, szilaj sas,
a harcos büszkeség, s a méltatlansággal,
|
|
 Sz
sivár a táj,
hervadó halál,
gyászol a család,
siratunk apám.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 26. szombat,
Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
