|
Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
H
Magad előtt állva,
Kizárólag előre látva. |
|
Sz
Hogy tudd...
csak egy lépés választ el minket,
de nem tudom, hogy melyikünké az,
az enyém vagy a tiéd.
|
|
Sz
Még most is idelátom az apámat,
ahogy ott feküdt, súlyos hófehérben,
a lélegzete már magába fáradt,
és megszakadt a nagy menekülésben.
|
|
Sz
Nem énekelnek pacsirták,
este nem dalol csalogány,
kiürült a fecskefészek,
elrepült a sok madár.
|
|
Sz
Miért fáj a fának úgy, ha hull a sok levél,
tudja jól, hogy mi vár rája - mégis mit remél?
Azt hiszi tán, nem lesz ősz, és elmarad a tél,
és a nyár majd sarkonfordul, s végleg visszatér?
|
|
M
Akácok zöld lombkoronája
keretezi a mennyei kéket,
alakváltó felhők szállnak rajta,
árnyképeket dobva az ég vásznára |
|
H
Petúr bánnak hívnak engem,
szánom, bánom, amit tettem.
Összeesküvést szerveztem
Gertrudisz királyné ellen.
|
|
Sz
Fekete kopogó patanyomok,
Homokban eltűnő sikló karcok,
Fúj a szél, fordul a tér,
Mit most még meglelsz egy pillanat múlva elviszi a lét.
|
|
M
A gazda mérgelődött - nem lesz párlata!
A kertbe megkopasztva állt a drága fa;
szitokba fúlt a hangja, fájt a veszteség,
dühének könnye lepte mind a két szemét. |
|
H
Szerelmem,
Te és én közöttem emelkedni fog
hét éjjel hét téglafal, |
|
Sz
Magyarhon; országom, szép hazám,
otthonom, templomom, szent helyem,
nem mondott rád rosszat még a szám -
mért bánnak véled ily mostohán?
|
|
Sz
Megrázkódtatás nélkül
nem élet az élet,
feldolgozza azt a szervezet,
mert felmegy a vérnyomás,
|
|
Sz
A szél sikolt, s én hallgatom...
hogy kér vagy ígér, nem tudom...
közel az ég, s közel a föld,
szelíd kék és haragoszöld.
|
|
M
Miért ezt a testet vette birtokba lelkem,
ha nem érzem jól magam csontom ketrecében? |
|
Sz
Legédesebb titkaink,
Boldogságos álmaink,
Átszövik az életünk,
Amíg erő van bennünk.
|
|
V
Éles kés pengéje
mély sebet ejtett mellére.
Saját vérében fürödve
elérkezett végre |
|
Sz
Bolyong a lélek,
Hálni jár belé az élet,
Koporsószög koppan,
Arcomról a könny pottyan.
|
|
Sz
Sosem járt út, ahol járok,
egy különös erő emel...
tudom, hogy nincs, mégis átfog,
szédül az eleven rezgés...
|
|
H
A legnagyobb világ-tűzvész
dúl délutánonként,
cseppet se meglepő dolog,
aggódni sincs miért: |
|
H
A nyár utolsó lehellete a falon,
oly csendes, mint árnyjáték a tükrös tavon.
Erőtlen sóhaj csupán a fáradó tánc,
kőzelgő őszé már ez a síugrósánc. |
|
Sz
Egyedül csak megyek, köszönöm a végtelennek a jót,
Hogy kapok egy minta eszmefuttatásból kevéske jót!
Már sercen a tollam hegye, lúdtollam írja a valót…
|
|
M
Kegyelemre nem lelhettem.
Tört a csontom, testem vérzett,
macska részvétet nem érzett. |
|
H
„Ó, honnan hoztad, Barátném, magad,
ezt a térdet verdeső arany-hajat,
s orcát, mely hóvirág-sápatag,
s hangot, mely tenger mélyén búvó patak?”
|
|
V
Mártózom még egyet az augusztusi nyárban,
víz fölött lebegő arany napsugárban.
Sajnálkozom, hogy az idő gyors léptekkel halad,
kicsit marasztalnám a búcsúzó nyarat. |
|
Sz
Búzamezőkön,
Hűs zápor veri termést.
Lesz-e aratás?
|
|
|
|
Ma 2025. augusztus 14. csütörtök, Marcell napja van. Holnap Mária napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|