|
Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Sz
Kiléptél a kapun, megláttalak, gyönyörű vagy ma,
Annyira szép, hogy nem való vagy e csúnya világra.
*
Körülöttem a nagy néma csend halkan ásítozik,
De lehet, hogy éhes, gyomra hangosan áhítozik.
|
|
Sz
Mindennap kiül a padra
a lepcses-szájú vénasszony,
kényszere, hogy pletykálkodjon,
csak, hogy figyeljenek rája.
|
|
Sz
Ha elesel nem indok ,hogy feküdj
Ezért kelj fől tovább és küzdj!
Az emberek majd sokszor megtipornak
S majd a nyomorúságaidon jókat vihognak
|
|
M
Sokáig ült a vállamon
a méla bú, s a fájdalom,
mindegyik várta csendesen
azt, hogy szívemben rend legyen, |
|
H
Frontok jönnek, frontok mennek,
nem kellenek fegyverek!
Pusztuljatok szívbetegek,
így élni hogyan lehet? |
|
H
Tiédben lel csak otthont
A lelkem, kedvesem,
Szívem meg sem nyugodhat,
Csak ott, a kebleden!
|
|
H
Hajlott hátú,idős ember ovatosan lépeget
bizonytalanság látszik rajta kiméri a lépteket.
Tekintete körbe jár,szemléli a környezetet
minden új amit lát,ez a Világ neki befellegzett. |
|
H
távolból integet a nyár
vödör csikordul a láncon
hűvös dinnyehéj cikáz. |
|
M
Az Isten jó mert téged mindig szeret
Hiszem azt hogy néha rajtam nevet
Az életet és mindent ajándékba kaptunk
Ezért kell megbecsülni az összes pillanatunk |
|
M
miközben érzem, hogy e létben
kedveskedni így is szabad,
miközben érzem, kedvességed
kedvesen égi szárnyat ad. |
|
M
- Ott szalad valami zöld! Keressük meg!
A bokorba futott. Nincs itt... Hol lehet? |
|
M
Háborúban élek én Uram,
szinte senki nem vette még észre,
polgárháborúban, (h)idegháborúban,
s nagyon gyakran felnézek az égre! |
|
V
Titkoltan, zárkózottan tépelődsz. Jól látom.
Levertnek látszol, és szomorúan tekintgetsz...
Az életednél engem jobban szeretsz?
A múltévben még így cselekedtél... |
|
M
Nem is tudom, szánjalak-e,
vagy értselek meg téged,
nem is tudom vártalak-e
téged minden éjjel |
|
M
Hajnali harmatban tárt karokkal futnék eléd,
De még fekszem, és csak, egy álmot gondolok beléd. |
|
M
Már régen voltam így,
Mivel egy érzés magába kerít.
Mégis így jártam,
Annak ellenére, hogy nem akartam. |
|
M
Könnyeink szőnek fekete fátylat,
körbefon vele a marcangoló bánat. |
|
M
Enyhülést hozott az eső forróság után,
viharos szél száguldozott lombos fák csúcsán.
A föld szívta éltető nedvét,
mind sivatagban kiszáradt torkú tevék. |
|
H
Te, ki álmokból nem riadsz fel,
Kinek mozgása rendezett,
A Három-tó utcába menj el,
Ha verseim még kedveled. |
|
H
Ideje lesz a Békének,
Ha majd tisztán szól az Ének. |
|
M
A vágy szava szól,
kezem mozgásba lendül,
szívem zenéje billentyűzeten pendül. |
|
V
Kellemesen lengedező illat,
Nyugtató hatással bírhat,
A tested minden porcikájára.
Stressz oldás a léleknek, |
|
V
Ez a világ jó mert arra lett teremtve!
Benne a Mester és tudás, mely tudomány.
Jogod van ennek elsajátításához,
Akik keresik Őt, megtapasztalhatják. |
|
M
Ó, Ti magányos, magas és nagy hegyek,
Síkra tudnak tolni, nagy buldózerek. |
|
M
El gyilkolással és el a kezekkel,
a Boszporusz hídján se félelem kell,
és ezt az őrült, tomboló világot
majd ültessétek körbe szerelemmel. |
|
|
|
Ma 2025. június 27. péntek, László napja van. Holnap Levente, Irén napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|