|
Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
V
Hóolvadáskor
Víz ömlött házfalakra.
Hideg haldoklik. |
|
V
Hűs patak vizének tünde csillogása,
fürdőzik a fényben szitakötő tánca,
rezegnek szárnyai, kis erezett hártyák,
ám az én szemein nem e csodát látják. |
|
V
Tollal sok szép verset írtak
oldalára papírlapnak.
Megtelt vele kockás füzet,
nem mutatták meg senkinek. |
|
V
Növény-temetőben járok
Lehangoltan, kertemben,
A tavaszi pompás látvány,
Gyászra vált a szívemben.
|
|
V
Akkor is nyár volt... az égbolt lángolt,
egy letisztult kék és valami még
ami megkésett,
de az a lépés újjászületés. |
|
H
Gondolatok szárnyra kelnek,
írd le gyorsan igen,
hangulatod ettől lesz szebb
elmondjam, hogy milyen?
|
|
H
Kalandor volt vagy tengerész,
a kettőt összetéve,nagy merész.
Mások pénzéböl kalandozott,
senki nem tudta az útja mit hoz. |
|
H
Az első nap érzékenyen azt mondta:
Ha azt akarod, hogy szépen szeresselek,
akkor este a színfalak mögé hozd
azt a rózsaszín melltartót... akarsz-e mondd? |
|
V
Más a tó, a rét, a minden,
Rég tűnt partok, tengerek,
Bár ellátok messze, nincsen
Hely, mit én itt ismerek. |
|
V
Azt mondtam szeretlek, s ez így is volt.
De a szeretet csak a jelenben tud élni.
A múlt szeretete halott.
|
|
V
Idő Kétféle van -
mint végleges keret,
s Hit és Menny bérli tőle a
fölöttes Légteret. |
|
Sz
Miért születtem, miért halok?
Jöttem,láttam, s majd mindent hagyok
magam mögött...
Lét-forgatag, de el nem veszek,
|
|
Sz
A Föld s ég között megfeszül a Nap,
és idefentről, odafentről tartják,
a nagy azúrkék csillámló darabját,
a kipányvázott, fénylő sugarak.
|
|
Sz
Ha szél leszek, hárfám a vadon lesz,
vele játszom a könnyed hallgatást,
elűzöm a könyörtelen sok neszt,
rajtam ül meg a téli borzongás,
|
|
H
Jajj, de sokan nem értitek,
nem értitek a lényeget,
nem nehéz, csak higgyetek
hisz nem olvastok eleget... |
|
M
Lemenőben már a Nap a hatalmas
réten,bearanyozta a láthatárt széles
mindenségben, |
|
M
Ült a Hold a háztetőn
Naplementét nézve,
szomorkásan, révedőn,
Földre csúszott érme. |
|
Sz
Nyúlcipőben a szív,
amikor igazán szeret.
Kéreti magát,
hisz tudja, hogy mennyit veszthet.
|
|
Sz
Kiapadhatatlan és mély
lelkemnek verselő kútja.
Elnyeli, majd újra feldobja,
a lengévé varázsolt képleteket.
|
|
Sz
Bent vagyunk az EU- ban, hurrá!
Mondják… jó ez így nekünk… ne má.
Vezetőink ‘alkuvók… nem mind?
Ki az, kibe bízhatunk… nem mind?
|
|
V
Egy Néma a Jövő,
nem nógat ő sokat,
szófoszlányt hallat, vagy jelel,
vagy éppen bólogat. |
|
V
Homlokomon sors keze árkolt ráncokat,
míg a mosoly arcomon hagyott nyomokat.
Kapzsi időm elveszi tőlem holnapom,
halállá csendesül bennem a nyugalom. |
|
V
Az életembe visszatér egy múlt kor,
És az: hogy látta elhagyott hazám,
Hová a honvágy űzi elmém újból;
Jól ismered, ott éltél hajdanán… |
|
V
Megvárta, hogy tisztuljon a víz tükre,
hogy megláthassa benne egészséges önmagát,
biztonságban, óvott helyen. |
|
Sz
Még mindig érzem
bőrödnek finom illatát,
a tiszta, vasalt inget,
amit magad mostál, vasaltál.
|
|
|
|
Ma 2025. augusztus 14. csütörtök, Marcell napja van. Holnap Mária napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|