|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Végső előadására készül az erdő
Még egy kis erőt vesz magán a megfáradt nap.
A karmester int, s megszólaltatja hárfáját
Melynek sejtelmesen megsimogat lágy hangja.
|
|
 Sz
Törékeny testem részeit
lelkem vasváza tartotta össze,
életem sorscsapásai
makacs akarattal tönkretette
|
|
 Sz
Megálljatok! Vissza, nyűtt csapat!
Villogó szemmel ki mered ott előre?
Egy őrszem ő, az űzött, árva, dőre,
vad rengések fia, ki bútól sápatag.
|
|
 H
Nyanya, közöttünk jár,
Lökdösve tolakszik soha nem ér rá,
A tojás, s a farhát is akciósak,
Menni kel nem előzheti meg a Marika, |
|
 H
La manchának lovagja,
fantáziája sokakat
túlszárnyalta. |
|
 V
Est, sötét álarc!
Hajnal, csipkézett fátyol…
Suhogó fenyves. |
|
 Sz
Ágyam szélén ül a Halál,
Kínzó fájdalmakkal gyötör,
türelmetlenül vár,
hívó szavamra, neki ez öröm.
|
|
 Sz
Bíbor, borostyán, brokát vörös színű az ég
Majd lassan lila meg lepke- és lagúna kék
Ahogy nézem az őszi hűvös napkeltében
Egyre világosabbá válik fenn az égen.
|
|
 Sz
Nem szép az Ősz,
úgy sajnálom,
pedig nekem
a legszebb évszakom.
|
|
 V
Mi lehet más, mint szél susogása,
arcodat arcom szusszanva várja?
|
|
 M
Azért szeretem a telet,
mert követi a kikelet.
Életben is csak az maraszt,
hogy úgy szeretem a tavaszt. |
|
 H
A szivárvány végén létezik egy hely,
A világon túl hová szárny nem repít el.... |
|
 H
A macskák éjt mind feketék,
Én – az vagyok nappal is.
E baj ellen nincs segítség:
Vizet köpülni dőreség, –
|
|
 H
Tudom, rontom a hírneved. Engedd meg, hogy elmondjam neked.
Óceáni géniuszoddal felejtésbe tudod fullasztani botladozásom.
Ki lenne erre képes, s mi több, mivé tennél egy szegény esztelent,
miképpen tudnád bemocskolni, meggyalázni a tengert?
|
|
 H
Rénszarvas-szános szeretet
napjáról szőtt mese, |
|
 V
Felhők rohannak
odafenn az égen,
vihar készülődik,
vészjóslón, sötéten. |
|
 H
Tűzlobogásban, fény mellett csak járkálnak
A lerázhatatlan, fénnyel bélelt árnyak.
A fények, leégett mécsesek felett lebegnek.
Ha a lángot szél fújja, árnyak nagyon remegnek.
|
|
 Sz
Gyertek fiúk barikádra!
Hős harcotok lelt szabad hazát!
Bátran űztétek a Sátánt, s fiát!
Ám vérben fogant a szabadság.
|
|
 Sz
Isten veled hát tünő ifjúságom,
Ha meg kell lenni, ám hát hadd legyen!
Ha itt az óra, mért tartóztatnálak,
Hogy el ne hagyj még, mért könyörgenem.
|
|
 Sz
Tudom, sok ében éjszakán,
reszkettél értem jó anyám,
akár csak én, ha gyermekem
lázasan sírt a keblemen.
|
|
 H
Elveszett a fényes napkorong az égről
A levelek okker- rőt színt kaptak.
Vitatkoztak a morcos szellők a dérről
Búsan zokogtak felhők a fagynak. |
|
 H
Értem én, hogy él akinek a szíve dobog,
Megértem, mert szívemben eredendő tűz lobog,
Mellkasomban érzésekkel, vágyakkal születtem,
De mindenért mit szerettem, drágán megfizettem, |
|
 H
Amikor belőlünk egy szemernyi emlék sem marad,
csak rémülten ásnak elő kopott, elnyűtt papírosokból,
mint valami erős csontok, fehér kolosszusok, versekből
kerül elő szomorú szerelmünk óriás csontváza. |
|
 Sz
Derékgumim fekete,
régi autóm kereke,
s mivel úszni nem tudok,
most is félve indulok.
|
|
 Sz
Földünkön nyomor szivárog,
egyre szélesebb, mélyebb az árok,
szétszaggatja a világot
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 26. szombat,
Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
