|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 V
Hogy szeretnek sokan,
az egy dolog,
hogy aki már menni akar,
s ettől nem fél, |
|
 V
Kis csöngettyűik bezárják a hangot,
s a Nap is nagyot szippant örömében,
míg sorjáznak a levelek ölében
az illatozó, hófehér harangok. |
|
 V
A nap lemegy a piramisnál,
A sugarak köszöntenek engem,
A homlokomon érzem a meleget,
És látom a lángszekeret. |
|
 V
Félek, ha Értékem van is -
az az ő – Érdeme -
össze sem Vethető, az én
kis valóm - ővele. |
|
 H
Aládőltél a földnek,
a nehéz csönd pajzsod lett.
Hisz oly védtelen voltál,
s most már a temetőkert megtart.
|
|
 H
Lehet akármilyen kedvem,
Ha meglep a gondolat,
Megyek Xavért látogatni,
Vidám lesz a pillanat.
|
|
 H
Bezárta szívét kedvesem egészen,
A kulcsa is a tengerbe került; |
|
 V
Mond mennyit ér egy settenkedő gondolat,
Száz ki nem mondott szó mi elméden túlhalad,
Ha teret kér egy mélyen rögzült pillanat,
Lelked forrásában szárnyakat bontogat. |
|
 V
A magam útján járok
emlékek erdejében,
elhaló ágak között,
kivezető ösvényen. |
|
 M
Büszke lett tört szívem, akárhogy tört is,
Büszke lett, tőled kapva szenvedést, |
|
 V
Ezt is megértük, elmúlt a hatvan éved,
Nem öregszel, Te élted, még mindig éled.
Persze, már nem vagy olyan fitt, fiatalos,
De nyugdíjas… megelégedett, mosolygós. |
|
 V
Halkan csukd be az ajtót, egyszerű itt
minden és szegény, egy szék, várj,
leporolom, ülj le, illedelmes vagy,
szoknyád simítod térdeden, jól nevelt |
|
 H
"Ott" milliószámra élhet,
De "itt" kap nevet az Élet. |
|
 H
Láttam valakit a képzelemben,
akit én tettem össze kedvemre.
Mint a szobrász a kőtömböt,addig
faragtam,csiszoltam amíg kialakult
|
|
 Sz
Most járunk kökörcsin mezőkön,
tölgyest, fenyvest tartó hegytetőkön.
Itt a napsugár a földre hull,
a hűvös hárfán játszó szél az úr.
|
|
 Sz
Több ezer év óta tart ez a történet,
amit itt élünk, mindnyájan, napjainkban.
Mióta jelen van az emberi élet,
nekünk adatott nagy Univerzumunkban.
|
|
 Sz
rám is
süt a nap
nagy kincs
ha harap
|
|
 Sz
Hosszú éveken át
épült a büszke vár.
Tornyán zászlót lenget a szél,
győztes harcok emlékeként.
|
|
 Sz
Eső mosta, rigó csípte,
Piros cseresznye-falat,
Mindig a fánál kötök ki!
A munka meg nem halad!
|
|
 Sz
Múlt időt idézek a Balatonnál,
voltak hideg telek és forró nyár,
sok tavaszunk illant el a tónál.
|
|
 Sz
Az volt, az ég a földet
halk csókkal lepte meg;
s virágmagjában ő egy
álom kegyeltje lett.
|
|
 V
Ha egyszer eljönnél hozzám,
s jöttödet előre tudnám,
várnálak...
Bárhonnan jöhetsz, itt vagyok... |
|
 V
Illatod olyan mint,
Egy harmatos virágoskert,
S szemed színe olyan,
Mint fent a kék ég. |
|
 V
Udvariatlan, buta, neveletlen emberek, mindenfele,
Életüket úgy élik meg, hogy életben… van lehetősége…
Okos, értelmes, vagy gondolkozó ember olyan kevés,
Ismerek ilyen is és ha találkozunk, az oly’ mesés. |
|
.jpg) V
Sziromeső hullt a labdarózsafámról
Sziromeső hullt a labdarózsafámról,
rózsalabdák fele vált meg minden ágtól.
Szervác viharszele tépázta meg bőven, |
|
|
|
Ma 2025. június 29. vasárnap,
Péter, Pál napja van.
Holnap Pál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
