|
Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
V
Az eget szürke fátyol takarja,
kedvünket rontó monotonság,
minden élőlény a fényt akarja,
éjjeli fagytól hervadás, |
|
V
Szeretnél szívet,
hát engem szeress!
Szeresd, ki ha kell,
sírig marad veled! |
|
V
Kihalt a táj, a szél megült,
a Nap csak ontja vad hevét -
a földre szórja mindenét,
a lég meleg, ma felhevült. |
|
H
Holnap talán vár,
Egy új árny,
Amely reám vigyáz,
Várok rá talán. |
|
H
Játékunk annyira érthetetlen,
minden egyszerű tréfának tűnik...
Amikor nincs idő értelmet adunk mindennek.
|
|

Új legyél, kacagjanak a színek,
őz habzsol, így ébreszti erdőnket.
S hullajt sorra koldustallért bőven,
ösvény tárul, zápor zúdul, -
|
|
V
Bonyolult e világ. Készül valamire.
Megismerni, szinte lehetetlen.
Mégis! Mintha valamit üzenne,
de szavai számunkra, kódolt, érthetetlen. |
|
V
Mit láthat belőlünk fentről egy madár?
Nyüzsgő földhibákat madzagon járni -
onnan bő a világ és mi parányi,
nála szél-kerítést szántó láthatár. |
|
V
Most már Veletek lehetek,
írhatok és olvashatom verseiteket,
jó itt a sok Baráttal lenni,
egyetlen szórakozásom, ennyi! |
|
V
És ha csak várni nem öröm!
És ha a Kaput áttöröm –
s hozzád szökök – ma még! |
|
Sz
Hallgatnak most a hangok
csak szívem mélyén sír a dal.
Künn szomorún jajong a szél,
szirom-tépő viharral.
|
|
Sz
Körbe-körbe forog,
azután lelassul.
Csikordul is kicsit,
amikor megmozdul.
|
|
Sz
Szemek, csillogó csillagok,
szép szemetek díszíti
álmaim egét.
Hazudni is tudtok,
|
|
Sz
Valaha éltem már veled,
tengerek mélyén, vagy talán
ahol születnek a hegyek,
tufák, bazaltok oszlopán,
|
|
Sz
Köszönöm most jól vagyok,
magamban nótát dúdolok.
Zene ringat este el.,
szárnyal álmom az égbe fel.
|
|
Sz
Zsibong a csókod helye még,
lángja a számba beleég,
pedig oly rég volt; ezer év
hagyott el minket, s szállt tova -
|
|
Sz
Két éve már, hogy tudom örökre elmentél,
Nem emlékszem rád, s te soha nem is ismertél,
Nem volt arra alkalom, hogy a fiadnak tekints,
S nem volt rá időd, hogy a gyermekednek hívj,
|
|
Sz
Szeretsz te szépet,
Ó, csak nem engem!
Napot szeressél,
Aranyhajú e lény!
|
|
Sz
Hol idefenn,
Hol odalenn;
Itt is,
Ott is
|
|
Sz
A zongora volt mindég a
kedvenc hangszerem,
habár sokra nem vittem.
|
|
V
Feltámadt reggel egy gondolat,
Zakatolt mint egy dühös vonat,
Kínnal haraggal okádja füstjét,
Csak pakold szénnel a tüzét amíg ég,
|
|
V
Ébredj Tavasz,nagyon siess
Már várnak Rád az emberek
Szívük kis melegségre vágyik
Ölelje át lelküket a szeretet |
|
M
Bár én csak egy árnyék vagyok, a vérem hideg, a szemem sötét,
ne legyél a közelembe, mert
a napod lemegy, és hűlt helye lesz a várt napod fényének. |
|
M
Fiatal nő napozik és cigit szív,
Munkát keres, talán szerez!
Élni meg kell, hitelt fizess,
miből nevelnél gyereket? |
|
Sz
Gyűlnek a csikktetemek,
midőn azon merengek –
az a júniusi éj
parázs lehetett,
|
|
|
|
Ma 2025. augusztus 15. péntek, Mária napja van. Holnap Ábrahám napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|