|
Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Sz
Egy óriási nagy dézsa az ég,
és esik, mintha abból öntenék,
s az unalomig szürke fellegen,
a kék egy csöppnyi résben sincs jelen,
|
|
Sz
Gyönyörű téboly a művészet,
őrültek vagyunk mi - bűvészek!
Varázslók, lázadók, vad tüzek,
kurafik, ribancok, aggszüzek;
|
|
M
ha nincsen tűz
a szikrát elbénázza
a vágy elhatja |
|
M
Midőn páráll a hajnal,
S a föld csillogva kél,
Hallatszik víg madárdal,
Mely szívedben zenél: |
|
M
Udvarias szavad, bókokkal cifrázod,
de elkoptak a szerelmes vallomások.
A gondolat ismerős, mi bennünk fakad,
régen ragaszkodik hozzánk e kapcsolat. |
|
M
Vakon megyek nagyon sűrűdő ködben,
Ha jól hallom nem jön senki mögöttem…
Egyedül ballagok véges utamon,
Nem látok semmit se, teljesen vakon. |
|
M
Hová lettek a csókok,a pásztor órák,lázas
éjszakák?csak az emlék jön vissza már. |
|
V
Édes kis pofid,
oly gyakran ragyog,
kicsike vágyaid,
felhőkre rajzolod.
|
|
V
Öröknek vélt Kőt őrzött markom –
úgy hittem én –
forró napon, és száraz szélben –
mondtam „Enyém” – |
|
V
Az álmos hajnal ködpárát lehel,
az északi szél sötét felhőt terel.
Sír az ég szeme, könnyét issza a rét,
bármerre nézek nem látni a fényt. |
|
M
s felrepül messze, Istenig.
Gyógyítják égi, szent kezek -
olyankor lelkem megtelik,
s boldog e Földön így leszek. |
|
M
Nem mosakszom a rengeteg szerelemtől,
ma keveset tartalmaz az életem.
Mikor ők önfeláldozóak, és
virágoskertet építenek áldozatukkal, |
|
M
Csak a képzelet ami
túlfeszítette a gondolatot.
Hallgattam sokáig,egyre
mélyebbre hatott. |
|
M
Gyönyörű, okos kutyahercegnője
Voltál csaknem tíz évig a Családnak...
Derű,
Meghitt nyugalom járt Veled. |
|
M
Na és Neki, partnereként,
Szeretetem színpadján,
Nagy ajándék már e korban,
A legnagyobb! Bizony ám! |
|
V
Az oviban jó a kedvem,
nem megyek én már haza,
itt maradok, én leszek a
rosszkedvűek támasza. |
|
V
Nem ilyen tavaszt képzelt senki sem,
nem ilyen tavaszt remélt vén szívem,
sötétzárkában agyam nem terem
vidám írást, csak duzzog szüntelen. |
|
V
Övet tett életem köré –
nagyot szólt az a Csatt –
majd itt hagyott, s eddig csodás,
Életem megszakadt – |
|
V
Csak a csenddel játszom, őszi színekbe mártom,
nincs másom. Sebezhető, hiába vigyázom.
Légiesen könnyű, szinte valószerűtlen.
Hűséggel ölel, magasztalnom szükségtelen.
|
|
Sz
A fák ködruhába burkolóznak
A Hold a homály mögül kacsingat
Apró kis csillagok sápatagok
E csendes estéken rád gondolok
|
|
V
Mily piros az ég, lágyan törékeny,
esőillattal telt a mák,
búzafű hajlik, zizzen a szélben,
azúrba ring a fűzfaág. |
|
V
Szegedi fagyos Tisza part,
üres parton csak a szél szaladt,
szürke csend ült le a tájra,
a folyó már a tavaszt várja. |
|
V
Könnyű eltévedni bűnök erdejében,
ha a csillogás csalogat a sötétben.
Démonok szép szavakat súgtak fülembe,
hamis ígérettel férkőztek szívembe. |
|
V
Jövő tavasszal merre jár az énem?
Ezt kérdezém, midőn kalap-dobálva
Dalunk a völgyben zengtük egyre-másra,
S a bokrok friss virágot adtak nékem. |
|
M
Ha hallod léptemet
hátad mögött,
ne fordulj hátra,
nem én jövök. |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 15. péntek, Mária napja van. Holnap Ábrahám napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|