|
Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Várom az égből leszálló estet,
finom, érzéki, gyengéd, pokoli értéket,
harisnya, harisnyatartóval,
lábon cipő,patkózott tűsarokkal -, |
|
M
Élet-kabin Isten-kegyben;
Kicsi és hatalmas egyben. |
|
V
Amikor kertünkben a Nap besüt
akkor itt minden egészen szép lesz.
A napsugár eláraszt, simogat, és fűt,
elejti utolsó cseppjét az eresz.
|
|
V
Termékenység varázslója, pünkösd királynéja,
Megújuló természet zöld ága, szerelem ajándéka.
Sebesen szálló zúgás támad az égből,
|
|
V
Járni erdőket,
Bebarangolni rétet.
Napfény ölelés.
|
|
V
Azt játszom, hogy egy fa vagyok,
bár még csak egy kis csemete.
Esik eső, a nap ragyog,
erősödik a gyökere. |
|
H
. tESTAMENTUM..Nevemben még őrizem a nevedet,
ha megszólítanak rezdülten, felfigyelek.
S közben lepergett számtalan év-nélküled.Elteltek! |
|
M
Az eső máris csepereg,
bádog hordóm már tele lett.
Minden zöld eső után,
buborék gyöngyök a fán. |
|
M
Halkul a világ, nyugodni tér
a zaj,a dal és a suttogás,
erekben már nem száguld a vér,
egykedvűn ballag a dobbanás. |
|
M
Építek egy hatalmas
rózsakertet,ahol sokszinű rózsák
emlékeztetnek. |
|
M
Sötétben nem látó, vaksi szemre nem jön álom?
Álmatlanul és idegesen fekszem az ágyon…
Felkelek, kinézek az ablakon, nap utolsó sugarai
Belevesznek földig lógó esőfelhőkbe… lét sugarai? |
|
M
Ki tudja miért, s minek jött világra
mély-bordó, bársony, illatos virága,
szél pöndöríti, csábosan cibálja,
súlyos virágfej, hattyú nyak a szára, |
|
Sz
Jaj, az egyedül lévőnek,
Kinek nincsen párja,
Aki egymaga kínlódik,
Nincs, ki haza várja!
|
|
Sz
Ismered még a régi játszmát?
Szakíts, ha bírsz! - kiáltjuk,
s mintha valóban haragudnánk,
ellent vág kezünk, lábunk.
|
|
M
Összejött a szúsereg,
nagy lakomát rendezett.
Fölfalták a fa belsejét,
kiszippantották erejét. |
|
M
Ideje van nappalnak és éjszakának,
a munkának, alvásnak az álmodásnak.
A Föld ugyanúgy forog, mint tegnap előtt,
nem lehet siettetni a lomha időt. |
|
M
Kivirult kertem fái virágba borultak
Félálomban még rád gondolok Anyám
Ki anyatejjel tápláltad egykor testem
Idő múlására már nincs balzsam nekem. |
|
M
Anyag Álmon lépeget,
Gúnyolván az Életet. |
|
M
- Igen – kastélyom csendesen
A Rajnát nézi messze lenn.
Késő… Az est már mostoha,
S nem jutsz ki erdőmből soha! |
|
M
az ego követel
sok még a dolgunk
nem hagyhatod félbe |
|
M
No, de nem is ezt akartam elmesélni,
Inkább azt, hogy embert milyen öröm éri.
Máskor már írtam, hogy a Slampec igen fél,
Közelembe sem mer jönni, tán' rossznak vél. |
|
M
Nem lehet,hogy a tolvaj idő megszegje
Erővel, zúzva csenje el, megint
A reggelem meghitt csend-perceit. |
|
V
Ne félj, a Múzsád nem hagy el,
csak fáradt ő, csak megpihen,
oltár tövében térdepel,
Isten szavára vár, figyel, |
|
V
A Hold távol a Tengertől –
mégis, Topáz Keze –
irányítja – mint londinert –
tovább a Part fele –
|
|
V
Vadszőlő fut sűrű bokron,
benne rejtek, fészekotthon.
Óvják őket tüskés ágak,
biztonság a rigó párnak. |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 15. péntek, Mária napja van. Holnap Ábrahám napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|