|
Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Sz
Elszenderült karunkban a fájdalom,
amikor keresztbe kulcsoltuk,
s közte s test között
egy másik ember sóhajtott.
|
|
V
Kisöpört szilánkok... hordott jegyek.
A nap hunyorog... gyógyuló sebek,
halmozott titkok az égig érnek,
rajtuk átragyog. |
|
V
Volt egyszer egy kerek ég,
én hajtottam kerekét,
messzi földig elgurult,
mint a jövő meg a múlt,
|
|
V
Köszönöm a reggelt ,hogy a nap újra felkelt
Köszönöm az esélyt a tőled kapott reményt
Köszönöm a próbát mert te adod a megoldást
Köszönöm a nyarat boldog ember aki veled arat |
|
V
3X7 év után,
1977-ben megismerte a férjemet.
1979-ben hozzá mentem feleségül.
A nevemet megtartottam. |
|
V
Szélmalom harc és ellenállás,
arcomról a mosoly könnyeim kergeti,
sírva már nem tudok kacagni.
Kezemből, kicsúszott az idő, |
|
H
Jól vigyázz, ha ide belépsz,
mert ez egy csapda!
Jobban jársz, ha rögtön lelépsz
ha agyad hagyja! |
|
H
Múltamból egy göröngyöt cipelgetek.
Elrejtem mélybe, nem búsítlak vele. |
|
H
Idő-tenger...
Partok nem látszanak,
Csak Múlt fehérlik túl a horizonton,
Mögöttünk, amerre nem látja szem;
|
|
H
A frászt hoztad rám,
szeretném hordani,
most épp nincsen ruhám,
a frász jól áll, cuki. |
|
H
Hogy mi igaz, tudom! El minden régivel!
Nincs szükség emberek közt földi küzdelemre.
Nézzétek: este jő, már éj cseréli fel.
Költők, szerelmesek, hadurak – mi értelme? |
|
H
Szanált "szemétben" turkál,
duzzadt ereitől kéklő kezek,
néha bűzlenek,
s rávetődnek lenéző szemek.
|
|
H
Itt nő egy fa. Ó, tiszta út a mennybe!
Ó Orpheusz! Ó, ő is épp ilyen fa!
Minden csendes. De már itt van e csendben
egy új szín és hang, mely élni kezd ma. |
|
Sz
Életemben figyelgetem, hogy a Sors mit művel?
Akit egyszer bekebelez, többé nem enged el!
Hihetetlen furfangjával oly helyzetet teremt,
Szabadulás kizárt dolog, esni lejjebb lehet!
|
|
Sz
Hoztam életemben, rossz döntéseket,
Sűrűn emlegettem, az Isteneket.
Rossz döntést helyrehozni, már nem lehet,
Rossz döntésből építek emeletet.
|
|
Sz
Csillámló vízben gázolok.
Forró homokot kavar a lábam,
bókol a Napnak az ingó nádas,
madár bújik a sűrű nádban.
|
|
Sz
Vázában viruló rózsák,
édes illata árad rám,
örömöt szerző ajándék,
szerelmet üzenő szándék.
|
|
Sz
Emlékszel arra, amikor
narancsba öltözött az égbolt,
s mi még nem vettük le a ruhánk?
Istenem, akkor de szép volt!
|
|
Sz
Lépni kell előre egy,kettő ,három
A tiszta kilátást én már nem várom
Hiszen annyiszor itt buktam már el
Azt hittem megyek a jó irány fele
|
|
Sz
Az akarat tüzével magamat áltatom,
hitem rőzséit lassan mind máglyára rakom.
Figyelem, ahogy terjed, szökik a magasba,
szinte minden lelkierőm magába szívja.
|
|
Sz
Emlékezem. Én a Tiéd vagyok megint,
s lásd, Te újra az enyém vagy, múltban-jelenben,
mind hiába múlik a csikorgó idő.
Kapcsolatunk nem volt fiktív, hisz láza volt, van,
|
|
Sz
Rögeszméddé váltam Neked,
mindenhol csak engem látsz?
Versemtől ha fáj a fejed,
másnak írom, Te ne vágyd!
|
|
H
Napragyogás fényezi jókedvünket,
a tó, a part, parkokban a virág.
Egy kicsike magyar csodavilág,
ilyen látvány simogatja lelkünket.
|
|
H
feljöttek az égre a csillagok
az elfáradt világ megnyugodott.
Félretesszük egy időre a gondot
Hold ébreszti a vágyódó kalandot. |
|
V
Ölembe rejtett könyvem már tied,
merülj el benne, s mint egy kis sziget,
nyugalmat ád, és békét hoz neked,
a versben én is ott leszek veled.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 26. szombat, Jusztina napja van. Holnap Adalbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|