|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 V
Szárnyakat annak ád az Úr,
csak aki arra érdemes -
ne bízd el oly nagyon magad,
lehet az ára végzetes. |
|
 V
Ugrásra készen álltam a híd közepén,
hullámok táncoltak alant a folyó vizén.
Csacsogva, csábítva hívtak a habok,
szédültem, készültem, magam vagyok. |
|
 V
Most azért már elfáradok,
hisz elmúltak az évek,
de a teendőket elvégzem még,
ha sok is, mert ilyen az élet! |
|
 M
Volt egy kislány, csinos szépség, felfigyelt rá a férfinép,
Figyeltek is tömegével, nem lesz baj a jövőjével,
Gondolta és mit ad Isten, egyre feljebb lett a szinten!
Mint mesében, királyfi jött, aztán hogy nem, el is köszönt! |
|
 Sz
Megdobbant a szív, felzaklatott színekkel éledt;
Ez a híd oly könnyed, légies, csókszínű,
ráléptem volna úgy egyszer, szerelmesen!
Káprázat lenne csupán, mi eget-földdel összeköt?
|
|
 Sz
Csak a sorsomat játszom,
aki bújt, aki nem, megyek.
Hallod a szívverésem?
Hol veszett, hol egyenletes.
|
|
 Sz
A képzelet már játszik agyammal,
S nem tudom mit kezdek magammal,
Ha újra látom szemeid fényét,
Mindent elsöprő világszép kékségét,
|
|
 Sz
Ne számlálgasd, barátod hány lehet,
Az nem barát, ki csak kíváncsi fajta,
De az, ki együtt száll örömben fel veled,
S a bajban csendes sírásod meghallja...
* * * * *
|
|
 Sz
Piros pünkösd napján
telve szívünk szerelemmel
rózsák gyönyörű színeivel.
|
|
 Sz
Csak veled érzem, most is a tavaszt,
Bennem ugyanaz, mert állandó vagy!
Nem kérdés szeretsz, még szeretlek - e?
|
|
 M
Vándorlás az életünk, újabb létformák között
Kutatjuk létünk értelmét, más csillagok mögött
A múlt-jelen-jövő mindent szervesen összeköt
Eredetünk tisztázása mindeddig nem működött. |
|
 M
Az emlék patakban forog,
mely Lét csúcsok között csobog, |
|
 M
Viharfelhőkből zuhan a nyári zápor,
hőségtől szomjazó földnek üdítő mámor.
Virágainkról lemossa a port,
vízcseppek csillognak a szirmokon. |
|
 M
Az egyszerű halandó
csak ámuldozó, ámuló
Mennyi rengeteg víz |
|
 M
Pattan rügyecske,
Hangosodik már a rét.
Szirom sokaság. |
|
 M
Ha elköltök minden kívánságot,
ha az időkeretem túllépem:
ki nyer majd a lélek-árverésen.
Az ördög viszi... vagy az angyalok. |
|
 Gy.
Szerettelek egykor, s most ugyanúgy szeretlek,
Nem változtatnak ezen sem évek sem életek,
Arcodon nyomát hagyja az idő kemény vasfoga,
De mosolyod mégis a mai napig a leggyönyörűbb csoda, |
|
 Gy.
Ifjú kortól a halálig
Utazunk a vonaton,
Ütött-kopott esztendőkön
Zötyögünk - monotonon. |
|
 Gy.
Tavaszi szellő selymesen zizeg
árad az élet,megtört a hideg.
Virágos mező vidáman nevet,
fényfelhő száll az ég pereme felett. |
|
 Gy.
Ölelésed, feledteti minden bánatom
Szeretve ringatlak két erős karomon
Szikrázó fény csillan a sötét égbolton
Ott ragyogsz nékem imádott csillagom |
|
 Gy.
Tűzderes paripán
illatharmat –rózsa!
Árnyék-teli erdőn
holdhoz emelkedem! |
|
 V
Én csak tudom, hogy a lelkem fehéren, vattásan kemény,
Rajta meg én vagyok az örökös gombolatlan mellény.
A vágyam csak hajt, szorgalmaz és szinte üldöz, velem küzd!
Hiába mondom neki, együtt vagyunk, testemet ne űzd! |
|
 V
Harmatcseppként tündökölsz ma még,
hidd el kedves, nincs itt a vég!
Könnycseppjeid letörli a Nap
hidd el, nem szűnik meg az agy! |
|
 Gy.
Az Isten odafent nem mérlegel,
Csak írja a sorsot, ahogy azt kell,
Szívéből ered, minden mit ad,
Tisztán, őszintén, belőle fakad, |
|
 Gy.
Emlékezünk… Egy kép-patak
A Lét hegy-völgyén átszalad,
S midőn a vég órája jön,
Partján lenyugszunk örökön, |
|
|
|
Ma 2025. június 30. hétfő,
Pál napja van.
Holnap Annamária napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
