|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 V
Orchideám cserépben
még soha nem volt nekem,
most meg kell tanulnom,
hogy mit szeret az új
virág-gyermekem! |
|
 V
Volt egyszer egy költőfajta,
én csak úgy nevettem rajta,
aki mindig kötekedett,
hisz' mindenkit legyőzhetett! |
|
 Gy.
Voltam játszadozó gyermek.
Voltam fülig szerelmes lány.
Voltam harcos egy életen át.
Vagyok háromnegyed évszázad. |
|
 Gy.
Magasan állok a hegy tetején -
mit ér a kincsem, és mit érek én?
Hiányod mélybe lök, beléhalok,
nélküled annyira szegény vagyok. |
|
 Gy.
Isten!- nem látlak, csak érzem léted,
igaz vagy, mint a bennem élő lélek. |
|
 Gy.
Hólepel, puha takaró
Ezüsthajú fehérséggel
Jégvirággal festette be
Ablakomat, tél bilincse. |
|
 M
Hirtelen sötét lett,a mécses lángja kialudt,
a sötétségben a gondolatom elindult.
A fény az,ami teremtette ezt az isteni világot,
ami nélkül elképzelni sem tudnám a látszatot. |
|
 M
Csillagtalan éjszakában
Búsan lamentál a Hold,
Mindig úgy tűnik,
|
|
 M
A kiszellőztetett templomokban
festett ablak a malaszt
zsendicében úsznak a Halak
nem a keresztelőmedencében |
|
 M
Búskomor az ábrázatom,
Süvít belőle fájdalom!
Keseregni, ahogy én, senki nem tud földtekén! |
|
 M
Meg nem született gondolat bánt engemet,
saját utam feldarabolván tengetem.
Az élettervem feszíti még lelkemet ,
bár egómmal sokszor csak tovakergetem... |
|
 M
Én nem hiszen Benned ott a mennyben, óh' Istenem,
de képzeletem szárnyal, látlak, másom nincs nekem!
M'ért fordítod el fejed, ha hallod a hangomat
mert nem hiszek Benned, mert én vívtam meg harcomat? |
|
 M
ágya mellett már én is csak reszketek,
aludni is csak félve merek,
aggódva kérdem kedvesem;
mi lesz veled, ha egy reggel nem ébredek? |
|
 M
Toporgás. Nem halad a sor.
Búskomor, türelemnyomor. |
|
 M
Hiányzol nagyon kutyusunk, Nikó,
Mióta elmentél üres a házikó,
Ami előtte volt Buksi lakhelye,
Halála után Te költöztél bele. |
|
 M
Irodalmi „limlomok”: dalok.
Porosodni ítélt korosodó gitártok.
Mézesen néma szájsarok. |
|
 M
Ha meguntuk,repülünk tovább,a Csendes óceán felett
szellők szárnyán,amíg elérjük a szép
Hawaii szigeteket. |
|
 M
Ó, szónok! Szánalmas a ráncok gyűrte képed,
Hazugság minden mondatod. |
|
 V
Hosszú út pora ráült a cipőmre,
Sajna, nem vagyok büszke életemre.
Nagy utat bejártam, zarándokoltam,
Utóbb kiderült, semmit nem csináltam. |
|
V
Az életen innen, s az élményeken túl,
új szólamot játszik a túlfeszített húr.
Bekötött szemmel áttapogatott évek,
jól nevelten gyúrt, rosszízű bölcsességek. |
|
 Sz
Fájó sorok között
egy rejtett üzenet,
szántottad a ködöt,
én megszerettelek!
|
|
 H
Én nem írtam semmit...
papírra helyeztem a cigaretták füstjében,
és gyermekéveim szekerével firkáltam
térdre hullt embereket. |
|
 M
Álmomat elfújta észak szele,
ablakomon zörget, már jönne be.
Talán itt még szellemek is járnak.
erőmet adom a bátorságnak. |
|
 V
Hogy gondoltad, Feri bátyám,
testvérré fogadsz,aztán meghalod magad?
Hát tudd, álló napon keresztül bőgtem,
fájtam,elmunkátlanodtam. |
|
 V
November volt,az eső esett,
hideg szél kergette a fellegeket,
már alig volt a fákon levél,
emberek igyekeztek hazafelé.
|
|
|
|
Ma 2025. július 05. szombat,
Sarolta, Emese napja van.
Holnap Csaba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
