|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 V
Néha lázasan csapongó,
elbódítja a szenvedély,
hol vágy édesen suttogó,
inti pironkodó erély.
|
|
 Sz
Köd ereszkedik a tájra
tépett rongyként szél cibálja
sűrűn szövött lenge leple
kopár ágak hegyét lepve
|
|
 Sz
Hullik a hópihe lágyan,
játszik a széllel a szárnya,
csöpp gyerek nézi a röptét -
jöjj ide! - azt kiabálja.
|
|
 Sz
Csodálatos napsütéssel,
talán elköszön a Tél.
jó volna, ha így maradna,
nem térne vissza még.
|
|
 Sz
Hagyd, tesókám, bendzsós a csávó,
inkább fizet, amit kérsz:
Majd én beszélek a süket fejével,
kapva kap majd az alkalmon,
|
|
 V
Napsugaras ligetek,
Megpihenni bennetek!
Jó ízű a mókázás,
Vidám ott a kacagás! |
|
 V
Ó, most jött el a mi időnk, Marina.
Éjjel látogatsz meg, mikor egyedül ülök
Egy pohár borral a kezemben
– te, kinek nincs szüksége kulcsra – |
|
 V
Sírnak az egek,
Szaladgálnak a fanyar fellegek,
Tízéves négylábú családtagunk,
Nala -
Beteg... |
|
 V
Az élet legszebb oldala, az élet,
hiszek, szeretek, és őszintén remélek.
Benned bízom gyönyörű, hatalmas jóság,
mely mindenkiben ott van, elrejtve manapság. |
|
 V
Máshol szeretnék lenni, bárhol;
ahol két szem még elvarázsol -
ahol a gond a sutban nyugszik,
nem emlegetve sosem csuklik. |
|
 V
Az ihlet egy oly' állapot, mely jöhet a tudatalattiból,
Lehet bár második állapot… az észbeli gondolatokból.
Lehet nekikészülődés nélkül is dolgozni,
Valamit kényszerűen hajtva… elgondolkozni. |
|
 H
Könyököl és törtet átgázolva mindenen,
kiabál a jussért, mit kiérdemelni kell.
A másik némán áll, idősebb korosztály…
vérében illem, tisztelet, munka becsülete.
|
|
 Gy.
A fák - lám- sokáig élnek,
mindent látnak, nem beszélnek,
ez a hosszú élet titka,
néma hűségük jutalma. |
|
 Gy.
Dolgozni nem tud, apának nem jó,
sokat van maga a gyerek.
Aztán ha újra kivetnék a kártyát,
újra megkóstolná ugyanezt a kását. |
|
 Gy.
Szürkül azúrkék-ég, de tán Isten lát még.
A sebzettek könnyét, a háborúk szennyét.
Nincs hozzá ima, ami tisztára mossa. |
|
 Gy.
Elég a vers?
Meggondolom.
Mintha ölelsz,
s enged karom. |
|
 Sz
Forog a Föld, és egyre fogynak a körök.
Minden elmúlik egyszer. Véget ér a nyár,
s mint pőrén az ágak, az élet oly sivár.
|
|
 Sz
Köddé válik éji álmom,
jó lenne a Napot látnom.
Mit tegyek e sűrű ködben,
szobafogságra ítélten?
|
|
 Sz
Vad vihar dúlt a szívemben,
de végre elcsendesült,
mindenkinek volt már ilyen
lelked ezzel szembesült!
|
|
 V
"Tudod az én szívem olyan, mint egy kis szelence.
Ékszereket őrzök benne. Az egyik nemes kő Te vagy.
Akik helyet kaptak, egy életen át őrzöm szeretettel, kis lakattal. |
|
 V
Kicsi kutyám rád találtam,
szemedben szomorúságot láttam.
Szőröd borzolt, szemed sérült,
- Mit vétettél, hogy utcán éltél?- |
|
 V
Szolgálj szívem,
Hogy éljek, és nagyon szeressek.
Szolgált szívem,
Hogy éljetek és szeressetek. |
|
 V
Nem lehet ezt másképp, csakis szerelemmel!
Belehalni százszor, reggel, délben, éjjel -
így szabad csak írni, őrült szenvedéllyel!
Úgy érdemes élni, hogyha ég az ember, |
|
 V
Ó, ne hívj többé ki a rétre
te csábító szabadság,
hogyan töltsük időnket e szent föld horizontja alatt
zavartalan szerelmünket, hogy mások ne lássák?!
|
|
 V
Tabuk között merészkedem
hol nem hívogat lámpafény,
meszelt fal bámul üresen,
már csak kifosztott menedék...
|
|
|
|
Ma 2025. július 04. péntek,
Ulrik napja van.
Holnap Sarolta, Emese napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
