|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
Ezer éve itt vagyunk, e hely a hazánk,
Ide szült minket anyánk… a magyar anyánk.
Őrizzétek, mit jó Isten nektek adott,
Hitet, nyelvet, földet és a magyar álmot! |
|
 M
Önkéntes is vagyok,
Segíteni, amikor csak tudok,
Nagyon Imádok, |
|
 M
Egyenes úton kellene járni,
a kitérők tévútra vezetnek,
bűnözők közé keveredhetsz. |
|
 M
Estét hajnal követ.
Megöltem az eget?
A holtak csendesek! |
|
 MM
Mit számít már,
ma semmi sem fáj,
mert jönnek a gyerekek
és unokák, köszönteni a mamát! |
|
 M
Még szóra nyílnának a cserepes ajkak,
s becsapnak. Suttogását miért nem hallom? |
|
 M
Lepkeláng-szemű szép, TE,
múltadból suttogó,
messzire gyönyörült leánykodás! |
|
 M
Minden évben megújultok,
rigók szállnak rátok,
tavasz tündér csókot is nyom
mosolyog a szátok!
|
|
 M
Forrong a világ,állítsuk meg ezt
az embertelen gyűlöletet,mutassuk
meg a teremtőnknek kiérdemeltük
ezt a szép világot amit teremtett!. |
|
 M
Bővérű emlék… Visztula, te édes!
Az ár tetőzött, vad volt a folyó.
Egy lány, sodrából fel-felbukkanó,
Betévedt hozzám, mint vitorla, kényes. |
|
 V
A Hold a Nappal szeretkezve,
a szerelembe feledkezve,
a szeretetben eggyé válva,
a jégesőben együtt állva, |
|
 M
Emlékszel e még régi iskolánkra,
Anna nénire a magyar tanárra?
Ha ránézel a régi tablóképre,
emlékszel e még társaid nevére. |
|
 V
Az én életem csupa szépség,
az ami körülvesz egy csoda
hiszen én mindennek örülök
mert szeretem az élő csodát |
|
 V
Most nem számolok lépést, sem ütemet,
nincs más ritmus; szívverés, s lélegzetem.
Elszürkült gyöngy a szó záloga,
nem mossa könny, csiszolja ígéretem. |
|
 V
Magányra vágyom, de mégsem,
szomorúvá tesz egyedüllétem.
Szeretnék múltamról mesélni,
kedves emlékeket újra átélni, |
|
 V
Mint üldözöttek; osonunk félelemmel, aggódással,
Saját hazánkba’ és szívünk is tele van szorongással.
Vissza, vissza, ne féljünk az elvek szuronyrohamától,
Nagyhatalmi pergőtűztől, a jövendő elnyomástól.
|
|
 H
Úgy magamhoz láncoltalak,
oly' erős e kötelék
szeretetből, abból fakad
várom, hogy jöjj felém!
|
|
 V
Félek, a halál úgy szerez meg magának,
hogy kezem nem simul hajad záporába,
bőröd nem melegszik át szemem nézésétől,
piros alma szára nem jósol szerelmet – |
|
 V
Valamikor régen örök hűséget esküdtünk egymásnak.
Azt momdtuk,nem fogjuk adni senki másnak.
Kéz a kézben jártuk az utakat,emberek csodáltak:
ilyen boldog szerelmes párt még nem láttak. |
|
 V
Csipke-finom pókháló szövi be a teret,
csipke-finom rezdülések tágítják a szemet.
Az idő relatív és lassul... és gyorsul
és a nézőpont is néhanapján torzul... |
|
 V
Ámor nyila hasítja a levegőt.
Udvaromnak díszítését,
levegőmnek frissítését,
égig érő fenyőm törzsét |
|
 V
Kivetett megy az út szélén,
Talán semmit sem keresvén,
Fontos ember nem néz rája,
Az ideje nagyon drága! |
|
 V
Te nem illesz bele kockaként a körbe,
gerinced egyenes, míg másoknak görbe.
Te nem mosolyogsz, ha kést mártanak beléd.
igazság érzeted az egekig felér.
|
|
 V
Sorsunktól lobbanó aprócska rőzseláng,
van úgy, hogy tűzvihart, pusztulást hoz reánk,
s van, mikor gyönyört, mi felrepít, mennybe visz.
Szívünk kis korsója csordultig megtelik, |
|
 H
Erőszak ostora vág végig a földön,
egyre sűrűbb fojtogató köd jön.
Nem látjuk már egymást,
holtak, harangzúgás,
|
|
|
|
Ma 2025. július 05. szombat,
Sarolta, Emese napja van.
Holnap Csaba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
