|
Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
A távoli szürkületbe nézel
a kísértetek, szellemek láthatárának fényében.
Én, fájdalommal, nyugtalansággal a szívemben,
Te, a belenyugvás csöndjével.
|
|
V
Bár a leporolt könyvek életunt lapjai mögül
előbújik újra önvalód,
s rádöbbensz, hogy vágyaid nem te vagy,
az csak illúzió, mi délcegen simogat. |
|
H
Valaki az valaki,
a senki csak egy senki,
a senkiből valaki,
nem lehet csak úgy lenni...
|
|
V
Ősz van a parkban, a fák kopaszodnak,
egy kíváncsi angyal a földre szökött,
száraz avarban varjak topognak,
tél leskel csendben a nyárfa mögött. |
|
V
Máriának hívták, szép szeme szomorú,
Fiatal sorsát szegény tűrte konokul.
Egy nagycsalád sarja, első az öt közül,
Rengeteg dolga volt a négy gyerek körül. |
|
Sz
A reggel, s az este
fény, árnyék és tiszta pára
sorsunk fénytelen,
a mosolyok könnybe fúlnak
|
|
V
Ha jönne, örülnék a jónak,
sajnos csak ritkán kopogtat.
A rossz előtt bezárom ajtómat,
magányom önmagába roskad. |
|
V
Leszánkáznak a
Levelek. Vastag avar.
Recsegő lépés… |
|
Sz
Plátói volt, Te is tudod,
hisz nem lehetett az több
álmodozni, légből kapott
ötletet, ami győzött...
|
|
V
Csendes az éjszaka
Elpihentek a madarak
Csillagok ragyognak
A sötét ég bársonyán |
|
V
Madárkák zengnek erdők ölén,
Patakok csengenek hűsen,
Vígságtól csábul, ifjul a vén,
Ver újra szíve derűsen: |
|
V
oly szent ez a hely
kútfeje tudatnak
szép álomvilág mely
forrása emlékidnek |
|
V
Vékony ösvény visz előre,
Emberhez méltó Jövőbe. |
|
V
Nappal jött, és itt van újra az ősz,
a kiábrándító csillogásával,
s mint régen, a látóhatár aljára bukik,
oda, hol a vándormadarak találkoznak.
|
|
V
Hatalmas várnak a sok ablakán
Az egyiken a holdvilág kukucskál
Valaki alszik ott fehér ruhában,
Valakiröl álmodik beszél magában |
|
H
A fájdalom fájdalma,
Hogy bánatot okoz,
Ha nincs is nagy kedvére,
Mégis jól megkínoz. |
|
V
Postára adtam egy levelet,
rábíztam a levélre fontos híreket.
pontos volt a cím minden adata,
de a címzett a levelet meg nem kapta. |
|
V
Fényesőben láttalak meg,
Hullt a permet zöld szemekben!
Kéklő csendben áldozat lett,
Vágya vágyban ölelkezett.
|
|
V
Lelkedből szőtt fátylad,
mondd, most m'ért nem színes?
Süt a Nap, már láttad,
ne veszítsd el hited! |
|
V
Szalonnás szántás felett szitál az ölyv,
s szalonnás kenyér fölött üvölt a dölyf.
Csokoládés szalonna vagy puszta kenyér
s a mohó vágytól színültig terhelt szekér... |
|
V
Az erdő szélen, öreg árkok partján,
a rétek mentén, ázott gödrök alján,
meg szemrevételezve általában
a falu köré kerekült világban, |
|
V
Bárhol vagyok
Rád gondolok
Kitárul szívem
Boldog lelkem |
|
V
Te voltál az álom, én az álmodó.
Álom lettem, általad álmodó.
|
|
V
Ülve, fák alatt,
Életem, most rám szakadt.
A part, vízpárás. |
|
V
A klubban nagyra nőtt a hangja,
minden hölgynek udvarolna.
Hallgasd szavam, ó te balga,
rólad szól e kis dalom ma:
|
|
|
|
Ma 2025. július 08. kedd, Ellák napja van. Holnap Lukrécia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|