|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
A Hold a Nappal szeretkezve,
a szerelembe feledkezve,
a szeretetben eggyé válva,
a jégesőben együtt állva, |
|
 M
Emlékszel e még régi iskolánkra,
Anna nénire a magyar tanárra?
Ha ránézel a régi tablóképre,
emlékszel e még társaid nevére. |
|
 V
Az én életem csupa szépség,
az ami körülvesz egy csoda
hiszen én mindennek örülök
mert szeretem az élő csodát |
|
 V
Most nem számolok lépést, sem ütemet,
nincs más ritmus; szívverés, s lélegzetem.
Elszürkült gyöngy a szó záloga,
nem mossa könny, csiszolja ígéretem. |
|
 V
Magányra vágyom, de mégsem,
szomorúvá tesz egyedüllétem.
Szeretnék múltamról mesélni,
kedves emlékeket újra átélni, |
|
 V
Mint üldözöttek; osonunk félelemmel, aggódással,
Saját hazánkba’ és szívünk is tele van szorongással.
Vissza, vissza, ne féljünk az elvek szuronyrohamától,
Nagyhatalmi pergőtűztől, a jövendő elnyomástól.
|
|
 H
Úgy magamhoz láncoltalak,
oly' erős e kötelék
szeretetből, abból fakad
várom, hogy jöjj felém!
|
|
 V
Félek, a halál úgy szerez meg magának,
hogy kezem nem simul hajad záporába,
bőröd nem melegszik át szemem nézésétől,
piros alma szára nem jósol szerelmet – |
|
 V
Valamikor régen örök hűséget esküdtünk egymásnak.
Azt momdtuk,nem fogjuk adni senki másnak.
Kéz a kézben jártuk az utakat,emberek csodáltak:
ilyen boldog szerelmes párt még nem láttak. |
|
 V
Csipke-finom pókháló szövi be a teret,
csipke-finom rezdülések tágítják a szemet.
Az idő relatív és lassul... és gyorsul
és a nézőpont is néhanapján torzul... |
|
 V
Ámor nyila hasítja a levegőt.
Udvaromnak díszítését,
levegőmnek frissítését,
égig érő fenyőm törzsét |
|
 V
Kivetett megy az út szélén,
Talán semmit sem keresvén,
Fontos ember nem néz rája,
Az ideje nagyon drága! |
|
 V
Te nem illesz bele kockaként a körbe,
gerinced egyenes, míg másoknak görbe.
Te nem mosolyogsz, ha kést mártanak beléd.
igazság érzeted az egekig felér.
|
|
 V
Sorsunktól lobbanó aprócska rőzseláng,
van úgy, hogy tűzvihart, pusztulást hoz reánk,
s van, mikor gyönyört, mi felrepít, mennybe visz.
Szívünk kis korsója csordultig megtelik, |
|
 H
Erőszak ostora vág végig a földön,
egyre sűrűbb fojtogató köd jön.
Nem látjuk már egymást,
holtak, harangzúgás,
|
|
 V
Olyan jó volt Veled
boldognak lenni,
a kapuban állni
és Rád várni, |
|
 V
A kezében tartja.
szégyenlem, hogy kopott,
ám van néhány foltja,
amit megmosolyog.
|
|
 V
Élvezed a víznek minden apró örömét,
hallgatod a lágyan csengő halk mesét, zenét,
elvarázsol kéjjel, bájjal érti mi a jó
leányszívnek csodálatos, gyönyörű a szó! |
|
 V
Felkoncoltan fekszem a fűben.
Áttáncolnak testem fölött lovak.
Rám ereszkednek esték árnya,
az eddig-valók legkomorábbja. |
|
 M
Áltattam magamat,hogy
szerelmünk igaz összetartozás,
félve reménykedtem,
meddő álmodásokon át. |
|
 M
Tompán fénylik a Tejút, mint
Befagyott patak,
A világ fennen csörömpöl,
Isten – hallgatag. |
|
 M
Valaki hiányzik, de mintha itt lenne,
figyelne minden lépést és mozdulatot,
s mi mind tudjuk, hogy valami megváltozott,
nem maradt más, csak a vidám tekintete... |
|
 M
Ég alá törpülök
s torokhangon szólok
küszködöm a testtel
reszketek a csenddel |
|
 M
Mutasd meg igazi képed,
ami mögé szíved rejted.
Ne legyél oly buta, szamár,
felejtsd el ki kővel dobál. |
|
 M
…..egy fénysugár vagyok a sok közül
világító, akár a lámpafény |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap,
Adalbert napja van.
Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
