|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Csendes alkony száll a földre
A világ lassan lepihen,
Imám száll fel a mennybe,
Hogy hozzád elvigyem. |
|
 M
Viaszban a gyertyabél csonkig ég,
Horizont egybeolvad; Föld és Ég.
Gyertya, amíg ég, fényt ad és kormol,
Sorsom meg bíz’ csak kormol és karmol. |
|
 M
mert itt a Világon,csak az lehet boldog
kinek a szívében mindig szeretet lakott! |
|
 Sz
Lopakodó fények,
Titkos mosolyok,
Elsuhanó pillanatok,
Rohanó éveinkben
|
|
 M
szemekből félelem
arcokról pergamen
maszk alatt koponya
szem helyett kocsonya |
|
 M
Elhagyott az imádott Kedves,
már nagyon régen. |
|
 M
A megszokás trónja inog.
Vár egy Új Élet!
Az új kihívások mellé
régi remények! |
|
 M
Nem vagy hideg, higgyél nekem
cseppjeidből értelem
megcsillan a leveleken, |
|
 M
Elhaló hangok suttognak a szélben,
didergek magányom hideg csendjében. |
|
 M
A vágyak édes mámorával
gondolok rátok szépséges angyalok.
kik szívemet gyötörtétek, míg elkopott. |
|
 M
Szememmel nézek ki a fejemből,
fülemmel szedem fel a hangokat,
orrommal észlelek szagokat, levegőt,
kifolyatom belőle a náthát. |
|
 V
Az ember vére vak dühében felforr,
már belakta az otthonát a terror,
még babérjain piheg Európa,
de ragacsos már piros takarója, |
|
 V
Egy új nap, egy új év.
Talán egy új élet.
Dobban a szív, remél!
Közel az enyészet.
|
|
 V
Valaha csikójaként az ősznek
nekimelegedtem minden szélnek.
Mikor a szekérre többet raktak,
a szapora léptek megritkultak.
|
|
 V
Nézem a virágokat,
mosolyognak rám,
a koraiak elnyíltak már,
vagy bimvóban meghaltak. |
|
 V
A jövőm, terítéken van a boncasztalon,
De valóság nincs… sejtéseimet, már unom.
|
|
 M
Az arcom, álarc csupán
Tán a valóság torz képe
Az igazit senki ne nézze |
|
 M
Ha kétség gyötör, vagy fájdalom,
akkor se pakolom ki,
magamba fojtom. |
|
.jpg) M
Télapóka nincs még itt az időd
csivitel egy fürge kismadár
november van igaz, na de mitől
van ily' meleg november haván? |
|
 M
Kopott késő őszi láthatár,
Azt se halljuk meg talán,
Ha Isten
Az arcunkba kiabál. |
|
 V
Az élet csendes, üres érdekké vált,
A túlélésért húzzuk a rabigát,
S nincs menedéke lelkünknek,
Hol a rossz érzések enyhülnek, |
|
 V
Hallod a meg nem ismerhető szelet,
ahogy a fák koronáin zizegő levelekkel
lejátssza neked az élet |
|
 Sz
Elpihennek a fények,
Sűrű köd gomolyog,
Az este álmosan imbolyog,
|
|
 Sz
Nehéz ma Magyarnak lenni,
és szemben úszni az árral!
Vastag falakat dönteni,
így harcolni a Világgal!
|
|
 Sz
Teraszomon üldögéltem éppen, s néztem,
amint velem átellenben egy öreg diófa
teleregényt rajzol a szomszéd ház falára.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
