|
Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
H
Kopogtat az ősz, jő a hajnali hűvös,
Ilyenkor talán jól esik egy korty hírős. |
|
H
Csábíts el, ha tudod, hogy kell,
érted-e a szívemet?
Csillagokat, hogyne, hozd el,
ne legyek oly' nincstelen!
|
|
H
Lombok tarkaságát ablakomból nézem,
az ősz közeledtét csontjaimban érzem.
A nyár édes illata lassacskán elballag,
sajnálom a hervadó kerti virágokat. |
|
H
Ne tépd fel a szívem sebét,
ne gyere el hozzám,
én már rég elfeledtelek,
sok fájdalmat okoztál. |
|
H
Nézd el nekem, mit mondok, mert úgy lehet,
megfagysz majd hallatán:
Vígan éltem, egyetlen sör volt bennem
azon az éjszakán. |
|
Sz
Nyitott könyv voltam. Szűztiszta lapjaim
megteltek lassan szebbnél szebb regékkel
- gyermeki lelkem mindenben mesét lel -,
kerestem utam, s gyönyörű álmaim.
|
|
Sz
Szellő suhan a kerten át,
meglengetve a falombokat,
a vitorlázó galambokat
|
|
Sz
Vibrál a levegő, reszket a való,
szenvedő gyengék hangja hallható.
Hitvány ki igaza mellett kiállni nem mer,
nem lehet közönyös az érző ember.
|
|
Sz
Tizenöt éves kép talán, de mostanában esett ki
összegyűjtött kacatjaim közül.
Megálltam – nyári estéken – apám házának udvarán,
|
|
Sz
Még égnek a völgyben a napsugár-nyalábok,
Még rezeg csendesen, az elszáradt falevél.
Még nyár van itt a völgyben, ideszorultak a hő nyalábok,
Még élvezzük a nyár végét, pedig van már neki menlevél.
|
|
Sz
Nézd el nekem, mit mondok, mert úgy lehet,
megfagysz majd hallatán:
Vígan éltem, egyetlen sör volt bennem
azon az éjszakán.
|
|
Sz
Nincs kedvem Hozzád tovább,
mert csúnyán becsaptál,
vallomásod hagyd, odázd,
oda a mámor, s láz!
|
|
H
Napja ha van, a sok bolygó körötte kering,
Bármelyik is legyen az, neki jobb, hogyha tartja a pályát.
Látnak a látók, a végtelen szálakat látják,
Űrbeli vonzalom szálait kozmoszunk rendje szerint, |
|
H
Nem sok volt az, kevés.
Pillangószárny-verdesés,
lépcsőfok csúcs alatt,
égetett, mint a nap. |
|
V
A legszegényebbnek
is van valamije:az élete.
A tulajdon birtoklás,
önbizalmat ád. |
|
V
Lehetnék a karjaidban,
tévé-polip mélybe ránt,
nem veszek részt álmaidban,
nézem a hírt: múltat, mát.
|
|
Sz
Tréfálkozik szeptember első napja
az őszt kánikulába fullasztja,
forró széllel rázza a lombokat,
pergő levelek esőként hullanak.
|
|
Sz
Szalad az idő,
elmúlik a nyár,
elmúlik a szerelem is,
jaj, de nagyon kár.
|
|
Sz
Ahogy a rablánc, én is kiakadtam,
nem azért, mert hallom a rádióban,
hogy ki pusztul el, ki fürdik a jóban,
|
|
Sz
Az ég így estefelé veszít áttetsző
Kékségéből, a Nap meg már a lemenő
Szinét veszi fel, narancs változatait,
Melyek szépek és a sötét ellen rikít.
|
|
H
’Míg kering egy nap, lesz mindig körötte bolygó-nép,
mégis saját külön pályáján megmarad mindegyik végleg.
Az, ki lát, látja van szála a végtelen égnek,
s vonzza egymáshoz őket már ezredéve, s ma is, mint rég.
|
|
H
Ne küldj nekem virágokat,
ha nem csak nekem küldesz,
ne tárd fel a világodat,
ha csak skalpokat gyűjtesz
|
|
H
Két Lányom van,
Nagyszerű Feleségem,
Ők velem egyenrangú emberek, |
|
Sz
Ne menj el. Ha kilépsz,
helyedre más atomok tolakodnak,
ellepve azt az űrt,
mit eddig kitöltöttél
|
|
Sz
Eljött a szeptember, itt a szüret ideje,
a szőlő megérett szépen, bírja a meleget,
le kellett szedni gyorsan, mert, ha jön eső,
elpusztul az is, mint minden termés és bor nem lesz.
|
|
|
|
Ma 2025. július 09. szerda, Lukrécia napja van. Holnap Amália napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|