|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 M
'Míg azt látom a kert szép üde-zöld,
s míg a tetőn nincs hó -
az égig száll hintám, s még, egyre föl,
az égig szállni jó! |
|
 M
Zöld, szürke hullám, csatakos harag,
prüszköl, hörög, mint prédáján a vad, |
|
 M
Vörös aljú felhőtakaró, csak volt… már nincs.
Szépséges esti földtakaró… de már úgysincs. |
|
 M
Az azúr égbolt fénykalapja
elbolondít, hogy élni szép, |
|
 M
meztelen vagyok, fájón csupasz
előtted állok, öltöztess fel
szép szavakból Te adj rám ruhát |
|
 M
Őszbe készül a világ,
Dacosan állnak a fák. |
|
 M
Mosolyogj és újra éled
szíveden a sok virág,
megöntözi hajnalfényem
csak szívedet kitárd! |
|
 M
Hasítja vakító villámfény
a felejtés fátyolszövetét.
Lángba borul az augusztusi ég,
zúg a szél és hull a jég, |
|
 H
A jó íz igénye, hogy én neveljem,
két dolgos kezemmel a konyhakertben,
se véletlen, se egyetlenegy egyszer,
a tövét, szárát ne kóstolja vegyszer,
|
|
 H
Életünk bölcs hordozója,
Hűséges jó ápolója,
Hátán hordoz, mélységbe vet,
Megleckéztet, mégis szeret! |
|
 H
Bálna merül mély vízbe,
Légzés után ízibe.
Búvár merül mély vízbe,
Légzés közben végtébe.
|
|
 H
Alagút a kezdet, alagút a vég,
az ember a sötétből a fényre lép.
Ha a lélek az anyagba költözött,
életfonala feszül ég és Föld között.
|
|
 H
Ki vagy te mondd, te szép szavú?
Messzire száll a mélabú,
hogyha a hangod hallja, s lágy
szirmokat bont a néma vágy;
|
|
 H
Aranyat, mirhát, szép kelmét hoztak,
s drága tömjént, mi nagy Királynak jár;
ó, Szűzanyám, mondd meg, én mit hozzak
azért, hogy az Úr nézzen rám is már? |
|
 H
Degradáló a lényed...
Degradáló most a lényed,
gondolod, hogy teheted?
Hová lett a régi éned,
|
|
 H
Koszos kis mancsát portálhoz nyomva
bámul befelé két kisgyerek…
Ma is, mint régen, sóváran lesnek
csábos tortát, habos krémeket… |
|
 Sz
Bújj hozzám...
Bújj hozzám kedves,
dermedjen meg
köröttünk az élő idő,
|
|
 Sz
Lomb és eső és egy egész év,
(fűzfának föld, s folyó beszél,)
elmúlt már, s őt hallja lelkem még,
és itt van, épp úgy, mint egykor rég.
(fűzfát fúj folyvást a szél.)
|
|
 Sz
Anyukám, ha varázsolni tudnék,
Tiéd lenne összes mosolyom,
hozzád én a mennyországba jutnék
Nálad lenne újra otthonom...
|
|
 Sz
Lehet, hogy másnak semmiség,
de nékem ünnep, dal, gyönyör,
szívemben apró szentmisék
dobognak, hogyha bú gyötör.
|
|
 Sz
Megbúvok, a sorokban mit olvas szemed,
Ott vagyok a szóban még ha el sem hiszed.
Vágyam nem más mint örök barátságod
Magamba zárom áramló világod.
|
|
 M
Vonatom a pusztában egyedüli,
Csak megvadult hóförgeteg kíséri,
Végállomást előbb-utóbb eléri. |
|
 M
de a Glóbusz itt-ott lánggal nyargal,
ötven fokra mért ájult árnyékban,
vagy ahol rá sosem számíthattál,
vigasztalódsz, elvégre tart a nyár, |
|
 M
s míg szűk darabját végigjárja nyelvem,
a nagyja pihen ujjamra tekerten,
ma már tudom, de mégiscsak bolondság,
hogy gép préseli, szeleteli hosszát, |
|
 M
Éld a mát! Élvezz! Rút a holnap!
– fújja, s riadtan vár a költő,
nem telik el pár emberöltő,
s lesz így szépség, új gondolat…? |
|
|
|
Ma 2026. június 17. szerda,
Laura, Alida napja van.
Holnap Levente napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
