|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 V
hajlékok és hajléktalanok
Csenget a csend, üres,
akár koponyában a szemüreg.
Sivár lakásban sűrűn lebegnek |
|
 V
Az asztalon hűl az új kenyér,
simítja kérges, vén tenyér,
a gazda nézi, nyála gyűl,
könnyeit nyelve hátra dűl.
|
|
 V
Látom, ahogy repül veled
papírsárkány, s madársereg,
hangod hallom minden körött,
szoknyába kapsz, fújsz fű fölött-- |
|
 V
Billegve-araszolva
himbálózott a sorra,
a kéklő eget nézte,
s marokkal kék köténybe |
|
 M
Hazánk nagyobb része
Hulló szirmú rózsa,
Kisebb része a butaság
Utolsó csatlósa. |
|
 M
Ha leírsz egy mondatot,
ne a fellegekbe beszélj,
felelősséggel tartozol
nehogy oly' falsul zenélj!
|
|
 M
Igéret képeit festik az égre,
pedig ők tudják rosszabb lesz jövőre.
Egyre jobban és jobban teljesítünk,
a hírnek valahogy mégsem örülünk. |
|
 M
Perzsel, éget, forró Nap,
Egészségünk lesz holnap?
Minden növény haldoklik!
Életért fohászkodik! |
|
 V
Nehéz az út, de oly csodás!
Batyud cipelve lépegetsz,
ezernyi titkos állomás
peronja őrzi léptedet. |
|
 M
Felhőkkel sírtam, megáradtak a folyók,
menekültek előlem az erdei lakók,
pedig, szelíden szóltam, simogattam,
mire körül néztem, magam maradtam. |
|
 Sz
- Kincset keresni indulok
Talán vár rám egy nagy titok
Keresem, az utat melyre lépni kell
Fájó szívvel menni el
|
|
 V
A világ komor,
hideg és rideg.
Furcsa, más modor,
zavaros vizek. |
|
 Sz
Ötleteim árnyékában
meghúzódok, nem moccanok.
Ötleteim fáját lelkemmel locsolom.
|
|
 Sz
Gyermekkoromban a csodákban hittem,
azt képzeltem szakállas az Isten.
Kérdéseimre nem adott választ soha,
bár szólt, figyeljek belső hangomra.
|
|
 Sz
Összetört szívemet
rakosgattam egybe,
|
|
 Sz
Marokkó délben. Mértani házak,
narancs és zöld mind, szemük-leragadt.
Valószínűtlen kék egén lázas
vörösréz-pénz Nap vet hőnyilakat.
|
|
 M
A vélt egységnyi, élt idő alatt,
- ami tán óra, perc, vagy pillanat -
valamit babrál valaki velem,
s kitágulózik bennem a jelen, |
|
 M
Az arca olyan, mint óra egy hallban;
miatta van éji tolvaj bajban,
ragyog a part az út a rét,
s madár, mely az ágon már álomra tért. |
|
Bevetésen, Neuville volt a pilóta, Berthier meg a társa.
A pilóta két éve volt már a repülő osztag oszlopos tagja.
Bevetések előtt izgatott volt, mint szülésnél a bába,
De soha sem közelítette meg a halál gondolata. |
|
 M
akinek isten a barátja,
mondják - könnyebben üdvözül,
ha nem elég alázatos,
jobban teszi, ha menekül. |
|
 M
Nem hat meg az emberek nyomora?
Nem hat meg, ha sír egy kisgyerek?
Ha egyszer a gyomrod úgy korogna
Mit tennél, ha lennél nincstelen? |
|
 Sz
Lelkem száll feléd kedvesem,
hisz te vagy napom, életem
szeretőm, csillagom és szerelmem.
|
|
 V
Mondd, mire vártok szárnyaszegetten?
Múltatok magját felcsipegettem,
ültettem néktek égi virágot,
angyali szárnyú, lágy a világ ott. |
|
 V
Bizony, Ő egy kedves Uszkár,
Régi a barátság,
Tíz éve láttam először,
Maroknyi kis jószág. |
|
 V
Régen volt, hogy bicsakló nyelvem a szavakat kereste,
ma alig akad gondolatom, mit nem öntöttem versbe.
Kifosztott lettem, nekem már semmim sem maradt,
csak bámulom a falat, arcokat formáz a máló vakolat.
|
|
|
|
Ma 2026. június 17. szerda,
Laura, Alida napja van.
Holnap Levente napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
