|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 Sz
Csak egy csók
Halálos tavasz,
Folyók örök szíve
Tengerbe szakad!
|
|
 Sz
Itt nő egy fa. Ó, tiszta út a mennybe!
Ó Orpheusz! Ó ilyen fa vagy te is!
Minden csendes. De már itt van a csendben
a változás, új szín, s hang lesz ma itt.
|
|
 Sz
Elment drága Anyám testvére is,
így hívta Őt amikor eljött meglátogatni:
"kistestvérem", hát eljöttél hozzám?
Nagyon szerették egymást és én is.
|
|
 Sz
És fest a vágy, ecsetén remény,
képzeletvászonra csorog rá a fény,
és kék terül, halványan ölel
izzó vérkorongot, felleghez közel.
|
|
 Sz
lehúzott redőny mögött
magának beismerte - Ugyan
igaz, hogy élete során látott
már - jó néhány nyitott könyvet
|
|
 Sz
Fogyó hold vastag karéja kukucskál be az ablakomon,
fénnyel suhan át mellettem békésen alvó alakodon.
Arany takarót von tested köré,
s bőröd, akár egy azték szoboré.
|
|
 Sz
Saját életem az iszap és csak zúdul rá, mint egy görgeteg.
Jobb, ha figyelek, mert ha elbambulok, elfed a gaz förgeteg…
|
|
 Sz
Csak ülj a monitor elé,
naponta, úgy estefelé.
A társkereső oldalak,
mind rád várnak, ha lusta vagy.
|
|
 Sz
Amikor a tavasz kibontja színeit,
Hajnalnak csendjével szívem is megtelik.
Langy fuvallat ébreszt, földszagú az illat,
Fény tűzfátyol tánca lengi be szobámat.
|
|
 Sz
Csodát babrál a festő ujja,
s az Isten, mintha kékbe bújna,
és pirospöttyöznek a házak
a csöndbe mártott óriásnak,
|
|
 Sz
A katona harca
a hatalom kényszerítő parancsa.
Hős volt vagy áldozat?
Ki a felelős, hol a határozat?
|
|
 H
Rátaláltam fényképemre
egy társkereső oldalon,
Hogy lettem feltérképezve?
Nem is tudtam, hogy ott lakom...
|
|
 H
Szívemből kihánytam a tavalyi bort,
lelkembe vettem az idei a nyomort,
s hátamra vettem egy újabb hosszú nyarat,
s hánytam vetettem, magányos ágyakat.
|
|
 H
Amíg a Gondolat
Rezervátumba végleg nem kerül,
S helyette nem fog beszélni a pénz,
Remélhetünk.
|
|
 Sz
Legnagyobb gondunk a pénz.
Ha sok van, keményít,
ha kevés, megéhít,
számolatlan gond a pénz.
|
|
 Sz
Mosolyod az úgy hatott, mint mámor,
azt ígérted, rám mindig vigyázol,
csillogott a sötétbarna szemed
remegtél, és megfogtam a kezed...
|
|
 Sz
Nincs se kezdet és nincs se vég,
az élet körforgásban ég.
Élet az élet előtt.
|
|
 Sz
Ujjait egymásba fonva,
szótlanul nézte a semmit -
pedig az Istenben nem hitt,
imáját suttogva mondta.
|
|
 Sz
Csak hull, csak hull alá a sok levél,
akárha égi kertek lombja volna;
halála ellen nem tesz semmit egy se.
|
|
 Sz
Az a sok szomorúság,
ami szívemet mardossa,
mind a Te hibád
mert nincs lelked,
|
|
 Sz
Rég belefért egy lélegző családba,
az egynapos, s ki már a végit járta,
az ember bízott, furcsamód örülte,
ha igaza az asztalt körülülte,
|
|
 Sz
Eltévedtem!
Ajkamat bevonta a köd ízetlen nedvessége,
A csontjaimat átjárta a tél nyirkos hidege.
Engemet most megkapott a tél, borzasztó szépsége,
|
|
 Sz
Ha letépsz egy szál virágot,
szépsége, illata halott,
kecses kis fejét lehajtja,
szirom-könnyei hullanak.
|
|
 H
Helyemet nem lelem
Gondolatim burokba zárnak engem.
Szomorú szívvel csak lézengek
|
|
 H
utolsó versem még bennem
itt száguld a vérlemezekben
szívemből folyton kitagadva
mint rossz gyermekét az anyja
|
|
|
|
Ma 2026. június 17. szerda,
Laura, Alida napja van.
Holnap Levente napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
