|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 H
Amikor már elgurult az összes "gyógyszered",
ne hidd azt, hogy függöny gördül, nincs több szereped
Amikor már elhagyott az utolsó remény
úgy gondolod nincs több esély, életed kemény... |
|
 H
Saját kis kertet bírni
Sok éven át úgy vágytunk,
Legyen lugas hűs benne,
Pirosló rózsaágyunk.
|
|
 H
Nyár derekán
Fényesek az álmok;
Hívogat a Jövő,
Mint egy mosolygó zsarátnok.
|
|
 V
Más rend, más érték, más világ,
változó hit, más másvilág,
sőt másként virágzó virág,
s nem csituló parázs viták...
|
|
 M
Szelíd éjszaka lépdel halkan
Zsongnak az ébredő dallamok
Harmatcsepp csillog az ágakon,
Fények úsznak az azúr égbolton |
|
 M
lágy illatok ízek hús kemény
csontjaiban velő az erény
de a századok alatt
lehámlott a vakolat |
|
 M
Új életünk kapujában,
engedd, hogy szeresselek,
nem vágnak itt arcul százan
vigyázok Rád, ne feledd! |
|
 M
Temetőben kotrógépek,
ide többé nem temetnek.
Átgázolnak sírköveken
lakópark lesz rövidesen. |
|
 M
Szeretem a szemed, oly derűs,
Szeretem a pillád, oly fésűs. |
|
 M
két lábamnak az Isten sem parancsolt,
mert olyan könnyű, tiszta szabadságot,
az én két szemem azóta se látott, |
|
 H
Nincs illat, színorgia, báj,
Csak erdő van meg félhomály.
Alatta vén, termetes fáknak
Mohák fölé kikandikálnak,
|
|
 V
Sáska ima pózol erkély ablakában,
változás forrong a világ atlaszában,
hol forróság a ridegség katlanában,
a remény pinty elfelejtett dallamában...
|
|
 V
Van egy kék madár,
egyszer rád talál,s
a reménnyel szép
szívedre száll.
|
|
 V
Ragyogásban ázott, haja fényes-csodás,
szemei csillogtak arca csupa varázs.
Puha mosolyával a távolba tekintett,
várta a szerelmét, a gyönyörűszép végzet. |
|
 V
Bánat után boldogság,
eső után napfény,
veszteség után siker,
betegség után egészség. |
|
 V
Csak csendesen ülnek magukba merülten,
halkan hegedülnek,dallamok csendülnek.
Te ujjaiddal játszol, sápadt színed elrejti fátyol,
most az égnek poklai háborúznak éjjelente; |
|
 V
Jégbilincs kattan pengve,
rian a vékony hártya,
mintha csak ostya roppan
bele egy nagy pohárba. |
|
 Sz
Megfakultak a színek
A tűnő álmok felett
Szívünkben él az emlékezet
A múlt pillanatai elsuhannak |
|
 Sz
Rigó-gyerek ül fa alatt,
Támasza: két szárnya,
Ha nem mozdul, nem repül el,
Ez lehet halála! |
|
 V
Én vagyok az... itten, én!
De lennék én fenomén?!
Ez bizony, nem csak az én vágyam,
Sok ember lenne benne társam…
|
|
 V
Úgy szeretnék, úgy szeretnék,
iramolni, mint a fecskék,
dalolászni könnyű szóval,
röpülni egy pillangóval, |
|
 H
Azt írod, hogy "hosszú" vagyok,
tömörebben kellene,
de én abba belehalok,
füleimnek nem zene!
|
|
 H
A dalt, mely száll, mint megriadt galamb
Vihar elől, a dalt, mondd, ismered?
Ó, ezüstszavú hazai harang
Röpítsd e fényes égi éneket!
|
|
 H
Szenvedélyesen szeretem az esőt,
és szeretek a fűben heverészni,
számban, a fogaim között egy fűszállal,
hogy tekintetemmel elkábítsam, bolondítsam a férfiakat. |
|
 V
A levegő
pasztell színe
felforralja
érzékünket. |
|
|
|
Ma 2026. június 17. szerda,
Laura, Alida napja van.
Holnap Levente napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
