|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Karod bölcsőjében ringanék,
érezném szíved melegét,
pihennék vállad vánkosán,
szerelemről álmodnék talán.
|
|
 Sz
Lapulevél, lapulevél,
alád búvik mindig a szél,
öled melegébe rakod,
zöld napoddal simogatod,
|
|
 Sz
Mindig piti, senki emberektől
Függött sorsom. Nekem bizony ettől
Nem sikerült soha szabadulnom
Így mindig kísértett a rossz sorsom.
|
|
 V
Gyere, te kis hegyi patak,
csörgedezz vidáman;
míg kicsi vagy, bujdokolhatsz
kövek árnyékában.
|
|
 V
Alvó erdőknek sötétjében
tavasz-dalnok sokféleképpen
csobog, és morog, és fütyül;
de az esztelen kakukk-madár, |
|
 V
A boldogságunkat elfújta a szél,
elfújta a sok szép napot is,
mely mindkettőnknek erőt adott,
valahol, valami elromlott.
|
|
 V
A halál egy állomás,
de miért is olyan más...
Keleten megdicsőült,
Istent lelő szent vágyakozás, |
|
 V
Mesélj, hogy alszol este el?
Van-e mondd, kar mely átölel,
van-e ki lágyan csókot ad,
s ugyanúgy várja vissza azt. |
|
 Sz
Hihetném azt, most kezdődik minden,
én vagyok a Virág és magjaim hintem...
szóródom széllel, gyermek-kéz tépdel -
mindenütt kihajtok, Gazdám takar Téllel.
|
|
 Sz
Vijjog a sziréna, rendőr, vagy mentőé,
Valami baj lehet, nem tudjuk, hogy kié?
Beteg, vagy rosszullét, vagy tán elment tova?
Más dimenzióba, a Föld egy vándora?
|
|
 Sz
Mily torz maszkot égetett rám a Sors,
hogy dédelgetett álmaim
sebzett madárként az örvénylő Múlt
feneketlen kútjába hullanak,
|
|
 Sz
Immár nyolc esztendős lett az én kisfiam,
nemrég még gőgicsélt a babakocsiban...
Az idő rohan... és fejlődik a Kincsem,
érdekli is őt a világon minden.
|
|
 Sz
Álarcok mögé bùjunk miket mindennap viselünk,
álarcok melyeket mindennap cserélgetünk.
Olykor már magunkra sem ismerünk,
Valòjában a legvègère elveszìtjük az igazi tükörképünk.
|
|
 Sz
A rózsa közepe gazdagon vérvörös,
életed élő gazdagsága.
Engedd, mint rózsa dagassza sűrűn szívedet,
szíved ne legyen kérlelhetetlen, és maradjon meg a nyitottsága.
|
|
 Sz
Első világháborús kétfedelűek nem voltak gyorsak
És csak alig hatezer méter magasságban csúcsosodtak….
Az aviatikusok, akkoriban inkább felderítésre repültek,
Persze volt náluk egy rögzített földi géppuska, meg fényképező gépek.
|
|
 Sz
Nem tudom még mire várok,
csukott ajtók előtt állok.
Szeretetem hiába kopog,
süket fülek nem hallotok.
|
|
 Sz
Csak nyolc milliméternyi a hossza,
de falánksággá sokszorozza,
a súlya egy-két milligrammnyi,
vagy kicsit több, vagy éppen annyi,
|
|
 Sz
Karcsú kristályüveg váza
rózsacsokor a pompája.
bordó, bársonyos szirmait
zöld levelek körbe veszik,
|
|
 Sz
Fényképed tegnapok zápora mossa,
ujjaid között bíborszín tulipán,
szíved kertjét szatén szirmával fonja
ledér táncot lejtő, ezernyi virág.
|
|
 V
Játszadozz, csak játszadozz,
van még játékszered,
kristálytisztán láthatod,
hogy nem hiszek már Neked! |
|
 Sz
Sötét az éjszaka,
fölhangzik a békák nászdala.
Brekeke-brekeke,
kicsi kocsi kereke.
|
|
 Sz
Zsúpfedeles házikó volt, déd nagymamám háza
Emlékként őrizem szívem pitvarában.
Szegénység lakott ott, nem pompa tanyázott
Mégis szépnek láttam a nyiladozó világot.
|
|
 Sz
Bóbiskolni ült a fonott
kerti fotel kényelmébe,
bókoló, dús, bimbós bokrok,
nyár-orgonák látterébe.
|
|
 Sz
A túl sok aranytól hasadnak a búzaszemek,
itt-ott a búzatáblában tűzpiros pipacsok,
és egy lány,
hosszú pilláival, mint a búza kalásza.
|
|
 V
A pihenés egészen más,
csak e hosszú átmeneti
tétlenség, furcsa kínlódás,
mely zsibbadt lábam ledönti, |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
