|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 H
Ki tudod csorgatni a fényt... cseppekben,
egy csepp a fájdalomra,
és időben mind felgyülemlik,
mint élvezet egy álom nagyságú dombra. |
|
 H
Irkafirka Irma
emlékkönyvbe írna,
naplót is vezetne
– lenne hozzá kedve -,
|
|
 H
Örömmel adom,
örökbe hagyom...
Nyári forróságban,
Őszi lombhullásban...
|
|
 H
Volt egy ország.
Hazámnak neveztem.
Apadó szabadság,
menekültem.
|
|
 H
Egy álom hever itt. Habár halott
már, lépj tovább, szemed lesütheted,
ne lásd, de jól tudod, ő Életet
adott az életért. Míg elhagyod,
|
|
 H
Már este előkészülőben voltak,
a rozsszalmából kötelet sodortak,
a szalma elébb jó ideig ázott,
hogy ne törjék az erős mozdulások,
|
|
 H
Az égen a felhőség úgy néz ki, mint egy lötty, lassan.
Összetöredeznek a felhő alapok, szegélyek… |
|
 H
Érzelmeid húrjait, ha lágyan pengetem
elsuttogod szép kedvesem, dalban a nevem
világoskék íriszemen szikrázik a fény
elsuttogom vágyam Neked, várj csak kedvesem! |
|
 H
Isten mustrája a Nyár,
Szépség-seregszemle;
Teremthet-e szebb jövendőt
Az Ember szerelme? |
|
 H
Csaba testvér áldott emberként járkál,
igaz szeretete árad Dévánál,
sőt nemcsak ott... a gyermekek serege
kíséri, a gondoskodás melege
|
|
 V
Vitt a vonat minket,
száguldott, zakatolt,
a nyári szünidőben
kirándultunk ketten. |
|
 V
Szomorú szülősors, ha nincs jövő képe,
Rossz utakat választ az ő szeme-fénye!
A vége mindig az: segítségre szorul,
Sohasem tanul meg saját hibájából. |
|
 V
M'ért van az, és m'ért van rendben,
hogy elmúljon az élet,
Este hogyha le is fekszem,
álmodhatok még szépet? |
|
 V
Megtelik a világ színes madárdallal,
széles jókedvében csivitel a hajnal,
minden rezzenetlen, fű, fa bokor hallgat,
utánozhatatlan röpte van a dalnak, |
|
 V
A csend a halottaké,
Mert végtelen,
Nincsen feltámadásuk,
Nincsen álmuk. |
|
 V
A világ velem szemben oly’ közönyös,
Akadály, előttem… Az út göröngyös.
Szeretnék én mindenkit, de nem hagyják,
Az emberek ilyenek… nem akarják. |
|
 V
S most ősz van és megkérdem,
szegényke oly zilált,
"Kis szívem, rám emlékszel?"
"Milyen szív?" így kiált. |
|
 V
A vekker fülembe csörömpöl,
ma újra élek az örömtől.
A nyár illata nagyon finom,
készülődnöm kell, elutazom. |
|
 V
Józan vagyok, téged nézlek.
Mint a szivacs, úgy eláztál.
Tátongnak az üres zsebek
Holnap ismét, jaj de innál.
|
|
 V
Kicsi vagyok én még,
kicsi a ruhám,
s magas az a kék ég,
ugye, anyukám?
|
|
 H
Nem vártam, üres perc
nem nyomhat, nem nyomaszt!
Kéznél van az Írás,
nem nehéz a nyitás... |
|
 H
Mi lehet gyönyörűbb egy kékes ég alatt,
mikor a szél déltájt lengedez,
hullámozza a zöld búzatáblát,
miben pipacsok mosdanak - törékenyek -. |
|
 H
Anyám szemében gyöngy a könny,
tekintetében nincs közöny,
csak biztatás, csak szeretet -
árjában szinte elveszek.
|
|
 V
Készül a fincsi meggydzsem és a meggyszörp,
mosás, magozás, segít a két kis törp.
Rotyog a meggy, az üvegek glédában,
lekvár készül Kartal viszonylatában... |
|
 V
Percre perc jött, napra nap,
szállt az idő, mint a sas.
Torlódtak az évszakok.
Sárcipőt viselt a nyár, |
|
|
|
Ma 2026. június 17. szerda,
Laura, Alida napja van.
Holnap Levente napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
