|
Vendég: 45
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
V
Ahol az élet adásvétel,
s a szennyet is kilóra mérik,
ne csodálkozz, hogyha nem ér el
létünk hossza az öröklétig.
|
|
Gy.
Szép június van, tíz órára jár,
s évente eggyel kevesebb a nyár
a szűkölt idő már most is liheg,
a rá haragvást nem is érti meg. |
|
Gy.
Mért hagyod Uram, a gyermeked vagyok!
Ne büntess engem ilyen álnokul,
hitemet adtam néked zálogul,
s reméltem, Tőled majd kegyelmet kapok; |
|
Gy.
Utazol a járművön,
a füledben a dugó,
nem hallod, ha rád köszön
embertársad, az úton... |
|
Gy.
Sorok, szépre írtak,
Sugárzó mondanivaló.
Szárnyaló gondolat.
|
|
Gy.
A hatalmat rád ruházzák,
vele jár a köteles tisztelet,
elvárás a becsület.
A tekintélyért meg kell küzdened, |
|
Gy.
este van megint este
s az éjsötét belemar lelkembe
zsibbad sajog a térdem
cserepessé száradt a szám
s gondolatom is elkószált
|
|
Gy.
Köszönöm, hogy fiam kezét fogod,
tanítod őt és bölcsen terelgeted,
a tudás rejtelmeibe vonod,
akár egy rózsabimbót, nevelgeted!
|
|
V
Idő-parti faluvége;
Valami új álom kéne. |
|
V
Hívom a szelet,
hogy játszadozzon a hajamban,
s elképzelem, hogy újaid azok,
melyektől a simogatást kapom,
|
|
V
Bár egyszer a szél a tied volt,
vagy az univerzum, mely végtelen?
A Napot görgetted az égen,
a napnyugta felé vitted a kezedben?
|
|
V
Megbotlott az életem.
Elestem, felkeltem,
elmentem, megjöttem.
Azóta előttem az új ösvényen |
|
V
Az én utam mégsem szentesített?!
Vagy döntés kényszere nemesített?!
Összeszorított foggal menetelek,
habár a hullámhegyek meredekek... |
|
V
Álom kerülget, csattog az út,
bakancsok szakasza lépked,
kusza szél zakatolást hoz, |
|
V
Elmélkedek, megdöbbenek,
Ahogy új napra ébredek!
Jó meleg van, fel kell kelni,
Nem lehet mindig henyélni. |
|
V
lágy szellővel jő a hajnal
nem kérdez
álmot kerget felébreszt
köszönök a felkelő Napnak |
|
V
Rejtélyek, titkok, tabuk,
tilalomfán kakukk!
gyökereik tudatunkban
hiányként vagy az árnyékban |
|
V
Beletörődtem. Néha még hiszem,
nem formázhat magához senki sem,
ha játszanom kell, úgyis blöffölök,
s el-eltűnök öt kártyalap között. |
|
H
Az azúrkék tán' a boldogság színe?
Az ott fenn a pilóták játékszere?
Szabadon, csak repkednek, mint madár,
Az ő életvágyuk teljesült már.
|
|
MM
Már megint eljöttél,
már megint átöleltél,
már megint megcsókoltál,
szívembe jutni próbálkoztál. |
|
V
Van-e mély, vaksötét vagy az nincs?
Mert nem más, mint világosság nincs…
Éjszaka csak azért van (benne a sötét)
Hogy a Nap is pihenjen, lelje gyönyörét.
|
|
V
Félálom s éber lét határán,
akár zökkenő vonat sínén
futó szerelvényben, ha tájt vált
az ablak; vagy hullám vert vizén
|
|
V
Szenved a kovács is, míg tűz hevével
nyújtja vasát, de örül, mert szép lesz a műve,
aranyműves az aranyát veti a tűzbe
azért, hogy a tisztaságot elérje;
|
|
V
Földanya-földanya lélegzik,
a szíve érettünk dobban.
Hisz ősidők óta létezik,
tehát vigyázzunk rá jobban. |
|
V
ó az a pillanat
a bátortalan csók után
milyen édes tudott lenni
hogy lehetetlen volt feledni |
|
|
|
Ma 2026. június 15. hétfő, Jolán, Vid napja van. Holnap Jusztin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|