|
 Vendég: 50
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 MM
Magányos vándor öleli az ágat,
szeretete cirógatja a fákat.
A természet és ő; a harmónia
példaképe... ön-autonómia... |
|
 MM
Szemed nézem egyre,
Hogy mit érzek benne?
Talán szó nincs rája
Szívembe vagy zárva. |
|
 H
Te, Szeretet,
„Másképp van most, mint régesrég,
midőn imádott még a nép
minden felett;
|
|
 H
Az estharang, az estharang,
ma is sokat jelent e hang,
otthont, s szép gyermekéveket
idéz e hű emlékezet.
|
|
 H
Kicsi ország kicsi zsebén
nincs üvegből ablak,
filléreken teng a szegény,
eurón a gazdag..
|
|
 V
Lassan rámborul az este,
gyere vissza csak egy percre.
Veled újra benne lennék,
oly sok volt a közös emlék. |
|
 V
Zöldellő az öreg tuja,
kertem ékessége,
ó azt csak a jó ég tudja,
lesz e még beszéde |
|
 H
Líra-inflációs korban
A vén Pegazus megtorpan. |
|
 H
megalázkodás
görbe gerinc okozta
csontritkulás
|
|
 H
Ahogy a lobogó Nap koszorúját
sietteti a sápadt, győztes Hold
a fekete mélység felé, mielőtt a csalogány az énekét elkezdené,
előtted Szépem nincs szavam,
|
|
 H
Jön az öregség, folyvást csak múlnak a hetek.
Már nyáron is meglátszanak a leheletek?
A régi időben, volt még az a „régi” nyár,
Mára az időjárás is megváltozott már. |
|
 V
Élet bohóca,
néha csak pióca...
Zeng a kabóca,
gyilkos, mint galóca... |
|
 V
Nézem az alkonyt.
Szemem mélyén őrzöm a bíbor színeket,
ahogy az égi óceánt festi.
Úszok felfelé a horizonton én is,
|
|
 V
Jégeső pusztított,
a rózsáim épek,
hideget zúdított,
élni szeretnének! |
|
 V
Űgy futottam a sötétben,
rohantam utánad az éjjel,
Te meg vissza sem fordultál,
mutattad nekem a hátad. |
|
 V
Fontos helyre kellett mennem,
Villámló borús időben,
Fele sem tréfa, gondoltam,
Esernyőt is csomagoltam.
|
|
 V
Égő napsugár kúszik az égen,
Virág illata bódít a szélben,
Mezők ölén ringó vágyunk üzen,
Szerelmes rózsákat bont szívemben. |
|
 V
Szertegurulnak a színes üveggolyók,
s lendületesen összekoccannak olykor,
és bizony szertelen játszótárs az élet,
utolér, mégis elfelejt einstandolni. |
|
 V
Aranyat ér minden szava,
tömeget vonz szónoklata.
Ígér fűt, fát, szabadságot,
nem ad mást, csak „nagyot álmodj!” |
|
 V
Volt anyámnak egy öntöttvas edénye,
a csikótűzhely nyűtte-szítta kékre,
bár Isten bizony, irgalmatlan vén volt,
a platnin úgy ült, mint egy darab égbolt, |
|
 V
Immáron, úgy ötvennégy évesen
Felismertem, életem végesen
Telik, mint egy már középkorúé,
De ezt, hát ki tudja, szomorú-é? |
|
 V
Kárpátok szikláin robog a Tisza,
úgy tűnik, mintha haragudna.
Hírtelen vad sodrásba kezd,
erős karom ár ellen evez. |
|
 V
Zord alpesi kőben, mélyen, egy test a
héj alatt rejtőzve ezer éve
vár az éltető fényre, |
|
 H
Benned vannak a virágok,
a tűz fényű csillagok, a madarak éneke, a nyár illata,
a hajnali virradat békés nyugalma.
Szeretlek ma, mikor csillogsz, |
|
 H
Ha van még szó
és van még hang,
érted zeng
|
|
|
|
Ma 2026. június 15. hétfő,
Jolán, Vid napja van.
Holnap Jusztin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
