|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 H
Lombos, vén Jelen tövében
Virraszt Élet apó régen. |
|
 H
A gyönyörű május hónapjában,
mikor a rügyek bomladozni kezdnek,
akkor mellemben virágai
az nekem, az elvarázsolt szerelem. |
|
 H
Mit jelentek Neked, mondd csak?
Kétszázadik ismerős?
Nem hagyod, hogy szirmom bontsam,
azt mondod már nincs erőd!
|
|
 H
Kegyes égi csillagom,
mit kívánhatnék?
Óh, egy lelkes lovagot,
vagy cipőt kérjek én? |
|
 V
Már lecsendül a vad lobogás,
Már a vízben nincsen zubogás.
Tűz már csak parázslani látszik,
Zsarátnokzokogás hallatszik. |
|
 V
Kizárom a világot...nem
vagy már benne,nem
lesz már idő,hogy szíved
szeretne.
|
|
 V
Nyár van.
Hőség ruhájában,
az izzasztó vágyam,
kéri, hogy csak fázzam... |
|
 V
Elfojtom érzelmeimet,
Mélyről jövő keservemet,
Nem engednek örvendezni,
Unokákat sosem látni!
|
|
 V
A létünk szakadozó fonal,
hol tépi a Sors, hol csomózza,
de visszabontani orozva
nem engedi. Záró a vonal, |
|
 V
Jó reggelt – pitypalatty!
Ősz hajad kiskalap,
szürke szem, messze lát,
hiányos fogacskák. |
|
 V
A szára keserűjét nem szerettem,
de elharaptuk bősz igyekezetben,
a lánchoz éppen illendő darabra,
míg két vég egy lett, szárban összehajtva, |
|
 V
A nyári zápor végigvert a kertemen,
Vad és heves volt, végigment a lelkemen.
Esett, zuhogott, nagycseppű, és meleg volt,
Fújt a szél is, fakoronát összekócolt. |
|
 Gy.
Elmegyek, de visszajövök,
tudnod kell, hogy szeretlek
ilyen ember nincs a Földön
még egy és nem lelek |
|
 H
Táncos lelkem oly nyugtalan,
Mégis röpít, mert útja van. |
|
 V
A megrekedt lét, mint egy eltorlaszolt folyam
feszegeti a tudati gátat amolyan
őserővel tör elő, akár lávafolyam...
|
|
 V
Tudtuk; az élet nagy kegye az, hogy szárnyra bocsátott.
Véled az út csoda volt! - láttuk a menny kapuját.
Vártuk az Úr szent, drága szavát, hogy hátha megáld ott,
s gyújtja reánk szeme tán, égni, a fáklyaruhát… |
|
 V
Elköszönök, ezt kell tennem,
de visszajövök nemsoká
akiket itt megszerettem,
nem hagyom el oly' ostobán... |
|
 V
Pipacspatak úszik méregzöld fűmederben...
langyos szellőtangót rop a nyári fuvallat, s -
iszákos rigónk kortyol mézszín napsugarat,
hogy fehéreper-fánkkal még többet pereljen.
|
|
 V
Fehér ruhában szikrázó táj,
Puha hópihe libbenve száll.
Kismadár kopog ablakomon,
Reggeli imámat mormolom. |
|
 V
Csorog a csend
a Semmi közepén.
Színtelen, üres. |
|
 V
Bármit is teszel,
A célhoz előbb nem érsz.
Te bármit is kérsz. |
|
 V
A megszokás újra belegyömöszöl a mába,
kiráncigálnám magam hajamnál fogva..
Mintha minden és mindenki engem akarna,
ha vasárnapok asztalán rogyásig a kaja. |
|
 V
Táncol a tündér,
jár a keze,
porszívó, porrongy
kerül bele, |
|
 V
Fáradt vagyok, akár az állatok,
akikből már csak habzott nyál csorog,
de marad bennem annyi türelem,
hogy arra járjak, ahol fű terem. |
|
 V
Hogy ha hattyú volnék,
magas égbe szállnék,
fent a felhők felett,
szépen dalolgatnék.
|
|
|
|
Ma 2026. június 17. szerda,
Laura, Alida napja van.
Holnap Levente napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
