|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 M
A portás saját portáján
próbálta portékáit:
porcellán poharát, portói borát |
|
 M
Aztán jöttél te s megfertőzött
Jellemed de leginkább a szemed
Melletted úgy érzem, hogy újra élek |
|
 M
Léleksimogató, emlékmorzsák a sírig kísérnek,
gyermekkorom képei, mélyen a szívemben élnek.
Szülői ház kertje hívogat, visszavár,
vén diófa alatt szúette pad árván áll. |
|
 M
Kicsike vízcsepp vagyok a lét tengerében.
Pici vízcsepp vagyok óceánom vízében!
Mily’ nagy vagy, mindent beborítasz, Te óceán,
Milyen nagy vagy, veled vagyok a lét határán… |
|
 M
a kökénybokrok rossz időt ígértek,
s új lámpasort az áprilisi szélnek, |
|
 V
Elrepít hozzám a színes képzelet,
szobámba szöksz, mint a langyos esti szél,
a szárnyadra kapsz - egy csillag elkísér,
alkonyfény szitál ránk bíbor végzetet. |
|
 M
Vakítóan ragyogó áprilisi égen
a vitorlaként bomló felhőket nézem, |
|
 M
Művészünk lenyűgöz már a legelején,
Kellemes orgánum, tudással telítvén.
Írói nagyjaink a határon túlról,
Sérelmünk örökös, a bús Trianonról! |
|
 M
Ló, ló, ló
– rénszarvas szánkó,
rajta Télapó. |
|
 V
Negatív világhíradó...
Vajon változás hívható?
A sok szenny... meddig bírható?
Javulás előírható? |
|
 V
Testem fájdalommal töltött kehely.
nem ürül ki többé soha,
lelkem súlytalanná vált pehely,
viharos szélben száll tova. |
|
 V
Madárraj suhant a felhők fölé.
A völgy felől fújt a szél.
Elgurultak a szavak is, idegenné váltak
a szélben és a harangzúgásban. |
|
 V
Lelkem, mintha árva lenne,
s mint akit magára hagytak,
úgy bámul a végtelenbe,
mint a ház falán az ablak. |
|
 M
még mindig
vággyal telt sóhajod
visszhangzik bennem |
|
 V
Három holló károg a fán.
Szárny lebegtetve, tőlem is elvárván,
Hogy én is károgjak, mint ők,
Mondjam, hogy kár, mint egy csapatban levők.
|
|
 V
Ne félj tőlem, nem bántalak,
nem akarok én semmit,
hajnalonta megvártalak
éreztem, neked szebb így... |
|
 V
Fut az Idő velem,
Nem szegem le fejem:
Van KIT féltenem.
|
|
 M
Itt nőttem fel drága egyetlen Pesterzsébeten
Egy lakótelepi lakásban éltem az életem |
|
 M
Hazaérve köszöntöttek
Nyíló meggyfaágak,
Kertemben a virágaim
Napfényben nem fáztak. |
|
 M
Akit elküldtem, kérem
bocsássa meg nékem'. |
|
 M
Csinosom-szépem, csillagosom nékem,
zabolázd lovadat, rúgjon csillagokat. |
|
 M
Máris elajándékozták,
Nagy örömmel haza hozták.
Indult felfedező útra,
Rá is érzett a tej-kútra! |
|
 M
Peregnek a percek mint a villám
Föl se fogom még azt a sok hibát
Peregnek az évek és észre se veszem
Hogy annyi mindenben változnom kell |
|
 M
mert szűkös lett neked a tér
tört kerítés
s elfutottál |
|
 M
ha túlhajtottuk, füstölt az ebadta,
s a búra fényét kormosabban adta,
de tele lett a mesterséges Nappal,
no nem az egész tér, csak épp az asztal, |
|
|
|
Ma 2026. június 17. szerda,
Laura, Alida napja van.
Holnap Levente napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
